Balatoni Mihály et al.: A magyar élelmiszeripar története (Budapest, 1986)
II. rész. Az élelmiszeripar termelőerőinek fejlődése a gyáripar kialakulása óta - dr. Gallatz János - dr. Kozma Jánosné: Söripar
546 SÖRIPAR beépítésével, jobb kapacitáskihasználással szintén növelte a sör termelését, így Magyarország sörtermelése 1975-ben meghaladta a 6,6 millió hektolitert. Ez a sörmennyiség azonban még mindig kevésnek bizonyult, és most már nemcsak a nyári, hanem a téli hónapokban is sörhiány jelentkezett, pedig a hazai sörtermelés csaknem 740 ezer hektoliter importsörrel egészült ki. Tovább éleződött tehát a feszültség a sörigény és az értékesítésre rendelkezésre álló sörmennyiség között. 1973-ban az Állami Tervbizottság határozata alapján megkezdődött egy új, 1 millió hektoliter kapacitású sörgyár beruházásának tervezése Szentes székhellyel, hogy majd mint Alföldi Sörgyár elsősorban az ország délkeleti területének sörellátását biztosítsa. A tervek elkészültek, azonban a beruházás végrehajtásához nem állt rendelkezésre pénzügyi fedezet. így az iparág további kiemelt feladata volt a meglevő gyárak korszerűsítése, a termelőkapacitások rekonstrukciók és bővítések útján való növelése. Ezért került sor a Nagykanizsai Sörgyár évi 200 ezer hektoliter sör többlettermelésével járó rekonstrukciójára és a Borsodi Sörgyár termelési kapacitásának növelésére évi 500 ezer hektoliter sör és 12 ezer tonna malátagyártó kapacitás létesítésével. Mindkét bővítés 1976-ban kezdődött el, és üzembe lépésükkel az ország sörtermelése 1981-re csaknem 8 millió hektoliterre emelkedett, amit a behozott import sör 9 millió hektoliterre emelt. Ezzel az országban az egy főre jutó sörfogyasztás 86 literre nőtt. Nagy teljesítményű automata palacktöltő gépsor az 1970-es évek végén (MTI felvétel)
