Balatoni Mihály et al.: A magyar élelmiszeripar története (Budapest, 1986)

II. rész. Az élelmiszeripar termelőerőinek fejlődése a gyáripar kialakulása óta - dr. Gallatz János - dr. Kozma Jánosné: Söripar

544

SÖRIPAR

Komlóikért

Forrás: Söripar, 1973. 4. sz.

Söripari Vállalat szervezetében. Eközben korszerűsödtek a gyáregységek, a fejtőkirendeltségek, melynek eredményeként óriási mértékben fellendült a sörtermelés, és elkezdődött a Borsodi Sör- és Malátagyár építése.

A Söripari Vállalatok Trösztjének időszaka

A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter 1970. december 31-ével megszüntette a MOSV-t, 1971. január 1-ével megalapította a Söripari Vállalatok Trösztjét, és ennek keretében négy tröszti irányítás alatt álló vállalatot hozott létre. Ezek: a Kőbányai Sörgyár, a Nagykanizsai Sörgyár, a Pannónia Sörgyár (Pécs) és a Soproni Sörgyár. Az új szervezeti forma első évében a sörgyártási technológia két jelentős fejlesztése valósult meg: az enzimes sörfőzés és a nyomás alatti (Wellhoener) erjesztés. Ezek a gyártási technológiák hozzájárultak a sörtermelés mennyiségének növeléséhez, a gazdaságosság és a minőségjavulásához.

A Wellhoener-technológia bevezetése indította el Magyarországon a hagyományos, nyitott erjesztőkádas rendszerről a nagytartályos, zárt erjesztésre és kondicionálásra való áttérést. Ezzel az erjesztés ősi technológiája változott meg. A zárt, hengerkónuszos 2000—3000 hektoliteres tartályokban (fermento-