Balatoni Mihály et al.: A magyar élelmiszeripar története (Budapest, 1986)
II. rész. Az élelmiszeripar termelőerőinek fejlődése a gyáripar kialakulása óta - dr. Sólyom Lajos - Szabó Gyula: Szeszipar
472 Szeszipar A Zwack J. és Társa likörgyár Soroksári út és Dandár utcai saroképülete Forrás: a Szeszipari Kutató Intézet gyűjteménye kőrgyár elődje), Budapest IX., kér. Soroksári u. 26. A Zwack cég által termelt és forgalmazott termékek címkéin az alapítás éveként 1840 van feltüntetve. Hitelt érdemlően azonban még nem bizonyított az alapítás éve, hacsak az 1940-ben kibocsátott 100 éves centenáriumi bélyeget nem tekintjük bizonyítéknak. A likőripari termékeket gyártó és forgalmazó cég termékei már a kezdeti években igen jó minőségűek voltak, választékos csomagolásban belföldön és külföldön egyaránt ismertekké váltak. A gyár az 1880 és 1885 között megrendezett kiállításokon két aranyérmet és négy elismerő kitüntetést kapott termékeinek kimagasló minőségéért. A következő évtizedekben exportált is; belföldi piacon termékeit kiterjedt reklámtevékenysége tette közismertté. Legjelentősebb exportterméke az Unicum gyomorkeserű volt. A XIX. században kezdődött likőripar kialakítását időrendi sorrendben 1911-ben a Hazai Likőr-, Rum- és Szeszárugyár Rt. (Budapest XIII. kér., Forgách u. 9/B) alapítása követte. A bécsi nagytőkés Léderer-csoport által életre hívott likőrgyár tevékenységi köre nemcsak likőripari termékek előállítására és forgalmazására terjedt ki, hanem a minisztérium által engedélyezett finomszesz forgalmazására is. Ez a tőkéscsoport a győri és több Szlovákiában üzemelő szeszgyár részvényeit is kezében tartotta. A likőripari termékek mellett — gyümölcslevek, borpárlat, gyümölcspálinkák, rumeszencia előállításán kívül —mezőgazdasági földbirtok is biztosította a holtidény gazdaságos kihasználását.
