Balatoni Mihály et al.: A magyar élelmiszeripar története (Budapest, 1986)
II. rész. Az élelmiszeripar termelőerőinek fejlődése a gyáripar kialakulása óta - dr. Sólyom Lajos - Szabó Gyula: Szeszipar
Szeszipar 469 busch), valamint a kapacitás bővítése eredményeként a sütőipar egyre több élesztőt használhat fel, de mivel az igény tovább nőtt, újabb fejlesztéssel 1984-ben elérték az évi kb. 19 ezer tonnás termelést. A Diószeghv Sámuel utcában levő élesztőgyár 1975-ig folyamatosan gyártott élesztőt. Részben az üzem igen erősen elhasználódott állapota, részben városrendezési okok miatt azonban a gyárat leszerelték. Magyarországon jelenleg egyedül a Budafoki Élesztő- és Szeszgyár termel sütőélesztőt. A Budapesti Szeszipari Vállalat Budafoki Élesztő- és Szeszgyárában 1984- ben szárított aktív sütőélesztőt és szárított borászati fajélesztőt gyártó berendezést létesítenek. Likőrgyártás A likőripar kialakulását történeti sorrendben a gyógyító füvek alkoholos kivonata, a különféle gabona- és gyümölcspálinkák természetes vagy édesített változatainak készítése és fogyasztása előzte meg. Ennek is voltak már nagyon régi előfutárai, mint pl. a homéroszi korban ismert, ürömmel ízesített és mézzel édesített bor. A növényi drogokkal ízesített italok tehát ősi eredetűnek tekinthetők. Kezdeti alakjukban akár a mai vermutok, az édes és keserű növénylikőrök vagy a kóla típusú, alkoholmentes üdítőitalok őseiként is felfoghatók. Az iparszerű likőrgyártást természetesen megelőzte a nádcukorkészítés, majd a répacukorgyártás is. A cukorfinomítás fejlődése lehetővé tette a színtelen, tiszta cukor és cukorszirup készítését. Ízesítésre kezdetben csak növényi drogok, fűszerek kivonatát és ezek keverékeit használták. Később egyre inkább az illóolajok kerültek előtérbe. A szerves kémia és a kémiai szintézis tudománya a XIX. század elejétől nagyarányú fejlődésnek indult, a szintetikus ízesítő- és színezőanyagok térhódítása a likőripar területére is kiterjedt. Az 1910—1920-as években már-már úgy tűnt, hogy a természetes anyagokat a szintetikumok alkalmazása váltja fel. Az azóta eltelt évtizedekben azonban bebizonyosodott, hogy sem az illóolajok, sem a szintetikus eszenciák nem adják azt a kellemes íz- és illatharmóniát, amit a növényi eredetű kivonatok, párlatok. A legkiválóbb és világszerte kedvelt likőrök ma is kizárólag természetes ízesítőanyagokkal készülnek. A likőrgyártás szakemberei világszerte igen változatos zamatkombinációkat produkáltak a természetes zamatanyagok, valamint a természetes és a szintetikus ízesítők együttes felhasználásával. Az ízlés, a szokványminőség ma is jellemző a nemzeti hagyományokra, annak ellenére, hogy azonos típusú termékfajták a Föld más részein is megtalálhatók. Nemcsak az ízesítés, de az alkohol és a cukor aránya is igen sokféle lehet, s ez tovább növeli a zamatkarakterükben hasonló, de mégis más élvezeti értéket nyújtó termékek variációit. A már bevált, a fogyasztók széles körében megkedvelt és keresett italok receptjét, az elkészítés módozatait a szakemberek világszerte igyekeztek és ma is
