Balatoni Mihály et al.: A magyar élelmiszeripar története (Budapest, 1986)

II. rész. Az élelmiszeripar termelőerőinek fejlődése a gyáripar kialakulása óta - dr. Beke György: Hűtőipar

Hűtőipar

443

Hasábburgonyapomf rit-feldolgozó vonal (MTI felvétel)

Időközben Kecskeméten, Szegeden, Debrecenben, Csepelen és Győrben épült többszintes hűtőházakkal mintegy 16 ezer tonnára növekedett a — 18 cC-os tárolótér és 200 tonnára a napi fagyasztókapacitás. A később épült miskolci, békéscsabai, bajai, székesfehérvári, dunakeszi és zalaegerszegi gyárakkal a tárolói kapacitás 87 ezer tonnára, a napi fagyasztókapacitás pedig 2400 tonnára emelkedett. A tárolóterek túlnyomó része (1982-ben) —23 CC-----25 °C-os

légterű, megszüntették a 0 cC-os tárolóterek üzemeltetését, azokat mély hőmérsékletű tárolókká alakították át.

A Hűtőipari Országos Vállalat cégelnevezés 1970-ben megváltozott Magyar Híítőipar névre, és a vállalat szervezeti változás nélkül folytatta tevékenységét.

Az 1970-es évektől új vonás jellemzi a fejlődést. Nagy szériás gyorsfagyasztott-termék-gyártó vonalakat állítottak üzembe. A korszerű feldolgozás (zöldborsó-, zöldbab-, gyökérkocka-, hasábburgonya-, morzsoltkukorica, almafeldolgozás), főtt-tészta-gyártás (galuska, nudli stb.) több gyárnál valósult meg. Gépesítették a húsos ételeket előállító folyamatokat is (pl. a bélszínroló). Kialakultak az új hazai technológiák és szabadalmak alapján olyan eljárások és termékek, amelyeket az országban először a hűtőipar kezdeményezett és valósított meg. A társadalmi étkeztetés fejlesztése, a lakosság ellátása, a korszerű táplálkozás és étkeztetés kialakítása érdekében is eredményes az ipar tevékenysége.