Balatoni Mihály et al.: A magyar élelmiszeripar története (Budapest, 1986)

II. rész. Az élelmiszeripar termelőerőinek fejlődése a gyáripar kialakulása óta - dr. Beke György: Hűtőipar

Hűtőipar

433

Az 1914-es Hütöipar címlapja Forrás: Hütöipar, 1914. II. évf.

lehetőségeiről is. Meghirdették a III. Nemzetközi Hűtőipari Kongresszust, amit Chicagóban (1913 szeptemberében) tartottak, és közzétették az előzetes programot.

A Hűtőipar egyik 1914. évi száma „Hűtőipari vállalkozások Magyarországon” címmel tudósított a vágóhidak és jéggyárak mellett épülő hűtőtárolókról. Néhány jelentősebb ezek közül: Sopronban a Közvágóhíd építésénél több vágóhídi hűtőházat tanulmányoztak (Újvidék, Belgrád, Temesvár) a korszerű hűtőkamrák kialakítása céljából.

Veszprémben a vásárcsarnok építése kapcsán készítették el az élelmiszerek tárolására szükséges hűtőhelyiségeket. Orsóvá vágóhidat és hűtőteret épített. Pozsonyban a közvágóhíd és a hűtőház építése versenytárgyalásos kiírással történt. Csíkszentsimon községben hűtőt és vágóhidat, Kaposvárott közvágóhidat és hűtőt építettek. (A kaposvári jéggyártás azonban veszélybe került, mert a gőzmalom által szolgáltatott energiát a malom felszámolása miatt nem tudták biztosítani.)

A Hűtőipar c. szaklap kiadása az 1914. évi 5—6. (júliusi) számmal, az I. világháború kitörésekor megszakadt.

A Budapesti Hűtőház a Magyar Élelmiszer Szállító és Árukereskedelmi Rt. érdekkörébe tartozó vállalatok legjelentősebbike volt. E cégjogelődje a Magyar Élelmiszer Szállító Rt. 1896-ban alakult Budapesten. Érdekkörébe tartozó további vállalatok: a Magyar Vadkiviteli Vállalat Rt. vadakat, vadhúsokat exportált, alapítási éve 1910. A Budapesti Jégárusító Rt. 1914-ben létesült, ez jéggyári telepből és hűtőházból állt. Az Óbudai Kristály Jéggyár alapítási éve 1927. Az első budapesti jégüzemet, a Fővárosi Jéggyárat 1910-ben alapították. A Frigor Hűtőházi és Gépi Rt. 1922-ben alakult, a Kőbányai Polgári Serfőző és Szent 1st-