Balatoni Mihály et al.: A magyar élelmiszeripar története (Budapest, 1986)
II. rész. Az élelmiszeripar termelőerőinek fejlődése a gyáripar kialakulása óta - dr. Beke György: Hűtőipar
434 Hűtőipar ván Tápszer Művek Rt. érdekeltségébe tartozott. Budapesten kívül Debrecenben alakult hűtőház 1910-ben jéggyártó profillal, a Debreceni Műjég és Szikvízgyár. Jelentősebb bértárolást is végző technológiai hűtőház (hűtőtároló) az 1920- ban alapított Szegedi Hűtőház és Élelmiszer Szállító Rt. A cég Frigaliment márkával képviseltette magát Angliában, Ausztriában, Svájcban, Németországban, Csehszlovákiában, Franciaországban, Olaszországban és Spanyolországban. A szakmai írások közül említést érdemel Hollerung Gábor 1908-ban megjelent A hűtőipar jelentősége című kis füzete. Ebben a mesterséges hideg lényegét, az abban rejlő alapvető alkalmazási lehetőségeket ismerteti. A kiadvány szerint az 1870—1880-as évekre tehető a gépi úton előállított hideg hazánkban történő alkalmazásának kezdete. A kiadvány különösen nagy figyelmet szentel az élelmiszeriparon belül a húsok hűtésére. Számos példát sorol fel a húsfeldolgozás és -forgalmazás terén a hideg alkalmazásából adódó lehetőségekre. Ismerteti a hűtési technológia alkalmazásának lehetőségeit a vegyiparban, a kohászatban és más ágazatokban: „A hűtőipar azon 2—3 évtized alatt, melyben a gyakorlatba bevonult, sokszor a legmeglepőbb eredményekre vezetett, számos vidék, sőt ország fellendülését okozta, befolyásolta az élelmiszer-kereskedelmet, sok élelmezési és egyéb ipargyártás menetét” — írja a szerző. A két világháború között Az I. világháború után folytatódott a hűtőházépítés. Ezek a hűtőházak hús- és baromfifagyasztással, jéggyártással, később bértárolással is foglalkoztak. A hazai gépgyártó ipar is foglalkozott hűtőgépek és berendezések gyártásával. A technológiai hűtők, a hűtőházak nagy része hazai hűtőgépekkel volt felszerelve. A gépházakban zömmel lassú járatú, fekvő hűtőgépek üzemeltek. Ezeket a II. világháború utáni rekonstrukciók során kiselejtezték. Egy-egy gépet célszerű lett volna, mint muzeális értéket, az utókor számára megőrizni. A század elején a Schlick—Nicholson Gyár gépeit alkalmazták. (Ez a gyár a húszas évek elején megszűnt.) A Rock István Gépgyár (későbbi Április 4. Gépgyár) már modernebb irányzatot képviselt. Gépei közül egy-egy kompresszor néhol ma is üzemel. A Csurgói úti Alfa-Laval Gépgyár (a mai Élelmiszeripari Gépgyár egyik telepe) álló elrendezésű és viszonylag gyors járatú gépeket gyártott 20 ezer és 40 ezer kcal/óra teljesítménnyel. A Sabroe dán cég licence alapján készültek a Drabeck Gépgyárban a DS—16, DS 18 típusú kompresszorok 40 ezer és 90 ezer kcal/óra teljesítménnyel. Ezeket a gyorsjáratú gépeket 1952-ben a Győri Hűtőház építésekor még alkalmazták. Jelentős volt a jéggyártó kapacitás a két világháború között, mintegy 70—80 jéggyár üzemelt. Budapesten az önálló jéggyárak mellett a vágóhidak és a sörgyárak is rendelkeztek jéggyárral.