Balatoni Mihály et al.: A magyar élelmiszeripar története (Budapest, 1986)
II. rész. Az élelmiszeripar termelőerőinek fejlődése a gyáripar kialakulása óta - Szenes Endréné dr.: Konzervipar
Konzervipar 422 Az intenzív fejlesztés időszaka Az 1970-re befejezett nagy rekonstrukció megteremtette az ipar további intenzív fejlesztésének alapjait. A tervezett 650 ezer tonna árutermelő kapacitáshoz rendelkezésre állt az alapellátás: üzemépületek, energia, szociális létesítmények, de ettől messze elmaradt a gépesítés színvonala. így a hetvenes évek fő célja az intenzív fejlesztés lett. Ennek tartalma: korszerűbb gépek fokozatos termelésbe állítása, a gyártóvonalakban meglevő hiányok pótlása, az elavult berendezések cseréje. Ez a korábbitól eltérő fejlesztési célok előirányzatát jelentette. nehezebb gazdasági feltételek között. A visszafogott beruházási politika mellett a technológia és technika szinten tartását kellett biztosítani. Néhány példa a teljesült legjelentősebb műszaki fejlesztésekre: Szegeden üzembe helyezték a ElUNISTER 100 °C feletti hőkezelésre alkalmas folyamatos sterilezőberendezés prototípusát. (KPKI szolgálati szabadalma, feltalálók : Schmied János, Ott József, Könnend)' Imre). Ez valósággal forradalmasította a hőkezelés technológiáját, meit amellett, hogy folyamatos üzemelrendezést tett lehetővé, a korábbi gőz-, víz-, munkaerőigényt V5 részére csökkentette. A berendezésből a nyolcvanas években Magyarországon 22, a Szovjetunióban és más szocialista országokban 55 darab működik. Budapesti húsüzemet alapjaiban rekonstruálták (21 500 tonna/év kapacitásra), valamennyi előkészítő műveletét és technológiai folyamatát gépesítették. Sterilezés kézi üzemű, szakaszos autoklávokban a hetvenes években (Makk István felvétele)
