Balatoni Mihály et al.: A magyar élelmiszeripar története (Budapest, 1986)
II. rész. Az élelmiszeripar termelőerőinek fejlődése a gyáripar kialakulása óta - Szenes Endréné dr.: Konzervipar
Konzervipar 403 Az egyre mélyülő válsághelyzetből csak az exportpiacok jelenthettek kivezető utat. Ezt szolgálta az Angliába, Németországba, Amerikába irányuló paradicsompüré- és szárítmánygyártás fejlesztése. Az export szigorú, központi ellenőrzést követelt. 1918-ban a földművelésügyi miniszter rendeletére a Szeszkísérleti Állomást Gödöllőről Budapestre helyezték és Magyar Királyi Erjedéstani Állomás elnevezéssel mezőgazdasági-ipari kísérleti intézménnyé szervezték. Ebben szervezte meg dr. Hérics-Tóth Jenő igazgató (az 1926-ban megjelent első Gyümölcsök és főzelékek konzerválásának kézikönyve szerzője) a tartósító- és hűtőipari osztályt. Az itt folyó munkát, amely iparfejlesztéssel kapcsolatos javaslatokra, anyag- és minőségvizsgálatokra, exporttanúsítványok adására terjedt ki, a Földművelésügyi Minisztérium irányította. Emellett a konzervipar körébe tartozó vizsgálatokat végeztek minőség-ellenőrző intézetekben, vegykísérleti állomásokon, egyes tanintézményekben is. Milyennek láthatta a konzervipart 55 évvel ezelőtt Zacher Zoltán (1902—), aki 1929-ben került a Weiss Manfréd Csepeli Acél- és Fémművektől — az időközben Weiss Manfréd-érdekeltséggé vált — Első Kecskeméti Konzervgyárba mint az ipar első — és akkor egyetlen — gépészmérnöke? Az EKK épületeinek nagy része a K. u. K. (Császári és Királyi) Bruck-Királyhida Konzervgyárból áttelepített favázas, kátránypapír fedésű építmény volt, ezekben üzemeltek a hús-, kávé-, doboz-, asztalos- és kádárüzemek. A beren-Gyümölcskonzervfőzés, -dobozolás és -zárás az Első Kecskeméti Konzervgyárban ( Makk István felvétele)
