Balatoni Mihály et al.: A magyar élelmiszeripar története (Budapest, 1986)
II. rész. Az élelmiszeripar termelőerőinek fejlődése a gyáripar kialakulása óta - Szenes Endréné dr.: Konzervipar
402 Konzervipar tat.” A gyár termelése — egyebek mellett — évi 85 000 doboz és 12 000 üveg tartósított áru volt. (Ma egyetlen nap alatt ennek többszörösét bocsátja ki.) Ugyancsak Nagykőrösön létesült 1924-ben a Pátria Konzervgyár, amely a harmincas évek végén a Weiss Manfréd Alföldi Konzervipari Rt. vállalata lett, és ma a Nagykőrösi Konzervgyár Il-es telepeként üzemel. A konzervgyárak hagyományos termékeik mellett az 1920-as években kezdték meg a paradicsom nagyüzemi feldolgozását. 1929 és 1933 között a nagy világgazdasági válság hatásai erősen korlátozták a konzervipar biztatóan induló fellendülését. A belföldi piac felvevőképessége a munkanélküliség következtében ismét beszűkült. Jól jellemzi ezt az időszakot a Platter gyár történetének egyik epizódja. A gyár 1927—1929-ben tönkrement, a Kecskeméti Takarékpénztár zár alá helyezte. Ezekben az években az ország minden gyára eladhatatlan vegyesízkészletekkel volt tele, egyedül Platternak sikerült kiváló kereskedelmi kapcsolatai révén készletét értékesítenie. Ez a többi gyár számára fenyegető konkurenciát jelentett, és hogy a belföldi piacon megszabaduljanak tőle, a veszélyeztetett gyárak felajánlottak 12 000 pengőt, ha felhagy a vegyesízgyártással. Az alkut Platter elfogadta, és így megmenekült a zárgondnokság alól. Befőttkészités az Első Kecskeméti Konzervgyárban a két világháború között (Makk István felvétele)
