Balatoni Mihály et al.: A magyar élelmiszeripar története (Budapest, 1986)
II. rész. Az élelmiszeripar termelőerőinek fejlődése a gyáripar kialakulása óta - dr. Balatoni Mihály: Tejipar
Tejipar 373 A sajtimport 1932. évi megszűnése miatt megnövekedett a belföldi sajtok iránti kereslet, és ez nagyban segítette a sajtkészítés fejlődését. A sajttermelés 193 .-re a tíz év előtti másfélszeresére nőtt. a választék a trappistán és az óvárin kívül szinte valamennyi sajtféleségre kiterjedt. A nagyobb üzemekben korszerű berendezéseket is alkalmaztak. így a lágy- és félkeménysajtokat pasztőrözött tejből készítették, gőzfűtéses sajtüstökben dolgoztak, és kőkoloncok helyett mechanikus (karos) préseket használtak. Az 1930-as évek elején, dániai tapasztalatok alapján — Hegedűs Ödön kezdeményezésére —, a mosott típusú (edámi jellegű és tea-) sajtok gyártására elsőként Véménden vezették be üstök helyett szegletes fakádak használatát. Az ömlesztett sajt gyártását a Stauffer cég répcelaki üzeme mellett több vállalat (OMTK. Derby stb.) is bevezette. A Központi Tejcsarnok Kaposvárott, dr. Kende Zsigmond irányításával megkezdte a tejcukor gyártását, és korszerű színvonalra emelte a kazeingyártást. ■A technikai fejlődéshez hozzájárult a háttéripar kialakulása is. Az Alfa Separator Rt. — a svéd cég képviselete — a Csurgói úton gépgyárat létesített. A Weiss Manfréd Művek húzott acél tejeskannákat gyártott, de több külföldi gépgyárnak (Silkeborg. Westfalia) is volt vezérképviselete Magyarországon. 1939-ben az OMTK kelenföldi üzemében, az alagsorban zárt. üvegzománc bélésű. fekvő tejtárolótank-parkot állítottak üzembe. Mindezeket összevetve, annak ellenére, hogy a nagyüzemek korszerű gépeket és berendezéseket is alkalmaztak. az 1940-es évek elején a világszínvonalhoz képest a tejipar elmaradása 10—15 év volt. A háború első éveiben már voltak napi 20 ezer liter kapacitásúnál nagyobb üzemek (a legnagyobb napi 150—200 ezer literes volt), de az iparra az igen sok törpeüzem volt a jellemző. Az egy feldolgozó üzemre jutó napi tejmennyiség csak 4100 liter volt. 1938-ban a Nyugat-Európából hazánkba is eljutott súlyos száj- és körömfájás következményeként erősen visszaesett a tejtermelés. Ez a felszabadulásig rányomta bélyegét a tejipar fejlődésére és az ellátásra is. Mivel a tejtermelés és -feldolgozás a gazdasági válság enyhülése után nőtt. relatív tejfölöslegek jelentkeztek, amelynek levezetésére a kormányzat a tejtermékek — elsősorban a vaj — exportját ártámogatással is segítette. A vajexport 1937-ben elérte a csaknem 6000 tonnát. Fő piacunk Anglia és Németország volt. majd a II. világháború alatt a kivitel kizárólag Németországba irányult. A II. világháború és következményei A száj- és körömfájás miatti tejcsökkenés ellensúlyozására a Földművelésügyi Minisztérium 1939-ben emelte a tej termelői árát. Létesült még néhány új tejüzem (Kacsóta. 1939, Zalaegerszeg, 1942), és több területen, pl. a Tolna megyei Tejszövetkezetek Szövetségénél, a Toki Tejszöretkezetben bevezették a tej zsírtartalom szerinti fizetését. A háború hatására élelmiszerhiány és infláció kezdődött. A két legnagyobb tejipari vállalat között már a háború kitörése előtt éle
