Balatoni Mihály et al.: A magyar élelmiszeripar története (Budapest, 1986)
II. rész. Az élelmiszeripar termelőerőinek fejlődése a gyáripar kialakulása óta - dr. Balatoni Mihály: Tejipar
360 Tejipar Mivel a tej szövetkezetek értékesítési nehézségekkel küzdöttek, és a közép- és nagybirtokok nem vettek részt a szövetkezeti mozgalomban, de a szövetkezetek sem voltak hajlandók összefogni, törpeüzemeik korszerűtlenek (kisipari jellegűek) maradtak, termékeik minősége nem volt kifogástalan, végső soron drágán is termeltek. Emiatt a tejet, illetve az üzemeket gyors meggazdagodásra számító kisvállalkozóknak adták bérbe, akik nem mertek tőkét befektetni gépbeszerzésre. Mindezek miatt az I. világháború alatti, az átmeneti konjunkturális viszonyok ellenére a tejszövetkezetek száma 1917-re 436-ra csökkent. A sajtkészítéssel foglalkozó szövetkezetek jobb helyzetben voltak. 1907-ben hét szövetkezetből Újhelyi Imre lelkes szervezőmunkája eredményeként öt Moson megyében volt. A legeredményesebb szövetkezetek Tolna megyében működtek. Az exportvaj értékesítésére 1900 és 1907 között vajtermelő központokat szerveztek.- Ezek felvásárolták a városok elől a tejet, amely iránt a kereslet megélénkült, ezért ára emelkedett. A szövetkezetek emiatt igyekeztek a szerződésből kibújni. A tej iránti kereslet megnövekedése viszont eredményesebbé tette a szövetkezetek munkáját, ami 1907-ig számuk és a tejmennyiség növekedését segítette elő. A vajközpontok üzemeinek kihasználása így egyre romlott, és idővel felszámolásukhoz vezetett. Egyes területeken megyei tej szövetkezeti szövetségek is alakultak. Elsőnek 1904-ben létesült a Baranya megyei Tejszövetkezetek Szövetsége, majd ezután a Zala-Sopron megyei és a Dél-magyarországi Szövetség. A szövetségek megsegítésére, az üzemzavarok és a hibák megelőzésére az állam egy-egy vajmestert rendelt ki. A szövetségek már vaj versenyeket is rendeztek. Külön fejezetet érdemel az 1890-es évek fejlődésében nagy szerepet vállalt Újhelyi Imre tevékenysége. A század elején Moson megye majd minden községében tejszövetkezetet létesített. Az általa irányított egységes és szakszerű vezetés eredményeként e szövetkezetek mentesek voltak azoktól a bajoktól, amelyekkel a tejszövetkezetek általában küzdöttek. Munkássága a magyar tejipar fejlesztésében is igen kiemelkedő volt. Előterjesztésére létesült 1903-ban Európában az elsők között Magyaróváron a Tejkísérleti Állomás, amelynek 1909-ig igazgatója volt. Ezzel megteremtette a magyar tejgazdasági és tejipari kutatás alapját. Kezdettől fogva rendszeresen foglalkozott a tiszta tej nyerésének és higiénikus kezelésének kérdéseivel. 1903-ban a tejszín pasztőrözésén és savanyításán dolgozott, 1904-től az állomás szállított tejsavbaktérium-színtenyészeteket (starter kultúrákat) a vajüzemeknek. A Moson megyei tejszövetkezetekben készült nálunk először pasztőrözött tejszínből, színtenyészettel vaj. 1904-től kidolgoztatta és bevezette az óvári sajt gyártását (ez a sajtféleség ma is közkedvelt). 1904-től évente vajversenyeket rendezett. Újhelyi és az állomás tevékenységének elismerését tükrözte, hogy 1908-ban a IV. Nemzetközi Tejgazdasági Kongresszust Budapesten rendezték meg több mint 1000 résztvevővel (fele külföldi volt). Egyidejűleg tejtermékbírálattal és díjazással egybekötött Nemzetközi Tejgazdasági Kiállítás is volt a városligeti iparcsarnokban kb. 800 kiál
