Balatoni Mihály et al.: A magyar élelmiszeripar története (Budapest, 1986)
II. rész. Az élelmiszeripar termelőerőinek fejlődése a gyáripar kialakulása óta - Nagy Tamás: Baromfiipar
338 Baromfiipar Aszódi József, Kecskemét, 1931. Az Aszódi Testvérek 1931-ben létesítették a városi hűtőház (ma Magyar Hűtőipar) mellett akkori értelemben vett korszerű baromfi-feldolgozó üzemüket, de a család 1855-től foglalkozott baromfi-, tojás-, zöldség- és gyümölcskereskedelemmel. A II. világháború előtt formailag eladták a telepet Wogrincsics Géza gyümölcskereskedőnek, akivel a felszabadulás után — bevonva Aszódiék sógorát, Berényi Lászlót is — Aszódi—Wogrincsics—Berényi néven társas céget alapítottak az addigiakhoz hasonló profillal. Hangya, Kaposvár, 1934. A baromfitermelésben kevésbé aktív, de a tojástermelésben igen fontos Közép-Dunántúlra egészen a harmincas évekig nem települt számottevő üzem. A felvásárolt baromfit és tojást feldolgozó üzemmel nem rendelkező kereskedők továbbították a távoli üzemek vagy a fogyasztói piac részére, esetleg élőbaromfi- és tojásexportra. Ezt a körülményt felismerve létesített a Hangya Központ a városi vágóhíd mellett, a várostól bérelt telken baromfi- és tojásfeldolgozó üzemet. Zalaexport Kft., Zalaszentiván, 1938. A Binder Testvérek által 1936-ban alapított Első Zalai Hűtőház, Tojás-, Baromfi-, Vad- és Gyümölcs Felvásárló Kft.-t Zalaexport Kft. néven 1938-ban vette át Toplak Ferenc és Binder Mátyás. Az addigi, élőbaromfi- és tojáskereskedést baromfi-feldolgozó üzemmel bővítették ki. 1944-től konzervüzem is működött a telepen. Forgalmát jelentősen bővítette a Muraköz Magyarországhoz csatolása, ekkor Csáktornyán felvásárló- és tojásexporttelepet létesítettek. Hungária Élelmiszerexport Kft., Győr, 1938. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank pénzügyi támogatásával, bérelt telephelyen kezdték meg a baromfiipari termelést Németh Károly és dr. Holler Márton résztulajdonosok. A mai telephelyen 1939-ben indították el az építkezést és 1940-től itt üzemelt a vállalat. A kedvező árutermelési háttér (Kisalföld, Csallóköz) ellenére a várt fejlődés elmaradt a háborús körülmények miatt. A nehézipari szomszédság miatt 1942 és 1944 között háromszor érte bombatalálat az üzemet, és a háború végére szinte teljesen romokban hevert. Sághy és Szmicsek, Somorja—Dunaszerdahely, 1939. A két régi tojás- és baromfi-kereskedő 1939-ben Somorján tojás- és baromfi-feldolgozó üzemet, 1943-ban Dunaszerdahelyen baromfikonzerv-gyárat létesített. A kor politikai és gazdaságpolitikai célkitűzéseinek szellemében 1939-ben az Önállósítási Alaptól, 1943-ban pedig a földművelésügyi kormányzattól kaptak beruházásaikhoz jelentős támogatást. A dunaszerdahelyi üzem jelenleg a szlovák baromfiipar egyik igen fontos telephelye és első baromfikonzerv-gyára. A továbbiakban csak név és székhely szerinti felsorolásban adjuk azon egyéb cégeknek a jegyzékét, amelyek a baromfi és a tojás kereskedelme mellett azok feldolgozásával is foglalkoztak. Magyar Mezőgazdák Állatértékesítő Rt. Baromfihizlaló és Kiviteli Kft., Budapest; Hódmezővásárhely, 1936 (korábban Klein); Orosháza, 1939 (korábban Klein és László); Cegléd, 1939 (korábban Fischer és Társa).
