Balatoni Mihály et al.: A magyar élelmiszeripar története (Budapest, 1986)
II. rész. Az élelmiszeripar termelőerőinek fejlődése a gyáripar kialakulása óta - Berszán Gábor - Tepliczky Ottó: Húsipar
324 Húsipar a készítménygyártás szintén megháromszorozódott, az exportra termelés növekedése pedig még ezeknél is lényegesen nagyobb és fontosabb. A lendületes fejlődés leginkább a szállításban volt érzékelhető. Az államosítás idején kevés fogatolt járművel oldották meg az áruterítést és az egyéb fuvarfeladatokat. Az 1960-as évek közepéig általában bérelt, ponyvás tehergépkocsikkal — a húskészítményeket ömlesztve — szállították a boltoknak. A hűtőlánc megvalósításával jelenleg közel ezer szakboltba és több mint 10 ezer általános élelmiszerboltba —- hetenként többször is — termosz- és hűtőtermosz-kocsikkal terítenek, illetve hűtőkamionokkal végzik a távolsági szállításokat. A belső anyagmozgatást elektromos meghajtású berendezések — magaspályák, sőt magaspálya-rendszerek, kocsiemelők, terméktovábbítók, targoncák — segítik. A higiéniai szint erőteljesen emelkedett, lényegesen csökkent a nehéz fizikai munka. A húsipar ma 35 ezer embert foglalkoztat. Összevetve az államosításkori és a jelenlegi viszonyokat megállapítható, hogy egy merőben kézmű- és kisipari jellegű iparág alakult át gépi felszereltségében és technológiájában egyaránt korszerű iparrá, gyáriparrá. A nagyipar kialakulásával egyidejűleg kisüzemek is létesültek, amelyek az állami gazdaságok, mezőgazdasági termelőszövetkezetek kezelésében dolgoz-Exportra csomagolt húsipari termékek
