Balatoni Mihály et al.: A magyar élelmiszeripar története (Budapest, 1986)
II. rész. Az élelmiszeripar termelőerőinek fejlődése a gyáripar kialakulása óta - Frey József - dr. Perédi József: Növényolajipar
Növényolajipar 285 Laval Short Mix savtalanítóvonalat alakítottak ki. valamint félfolytonos hazai derítő, szakaszos gőzölő- és hidegszűrő berendezéseket állítottak fel. 1978— 1980-ban újabb gőzölő- és flakonfúvó berendezések beállításával növelték a palackozóüzem teljesítményét. 1979-ben napraforgóhéj tüzelésére is alkalmas kazánt állítottak fel. s ezáltal a nyersolajgyártás energiaszükségletének nagv részét saját hulladékanyaggal tudják fedezni. A Kutató Intézet jelentősen fejlődött. Dolgozóinak száma 1970-ben már 50. 1980-bart pedig 80 fő volt. A kívánalmaknak megfelelően új csoportjai alakultak: technológiai csoport, műszaki csoport gépműhellyel, mezőgazdasági kapcsolatok csoportja. 1971-től az Iparági Laboratóriumot is hatáskörébe rendelték, ami ezután minőség-ellenőrző osztályként működött, változatlan feladatkörrel. Az iparág szabványbázisaként a szabványosítási feladatokat is ellátja. 1974-ben a Csepeli Növényolajgyárban kísérleti üzemet létesítettek, 1979- ben pedig telephelyén jelentősen bővítették a laboratóriumi helyiségeket. Munkatársai számos ipari, gyakorlati kérdés megoldását segítették elő a magtermesztés, a feldolgozás, illetve a továbbfeldolgozás területén. Néhány ezek Margarinvizsgálat fNövényolajipari Kutató Intézet, 1976)
