Balatoni Mihály et al.: A magyar élelmiszeripar története (Budapest, 1986)
II. rész. Az élelmiszeripar termelőerőinek fejlődése a gyáripar kialakulása óta - Frey József - dr. Perédi József: Növényolajipar
Növényolajipar 279 gőzölök beállításával javították az étolaj, NDK. hűtőcsövekkel pedig a margarin minőségét. A Kőbányai Növényolajgyárban (1955-től Kőbányai Növényolaj- és Szappangyár) 1958-ban a mosószappan gyártására hazai gyártású folyamatos zsírsav«lszappanosító berendezés kezdte meg működését. A Csepeli Növényolajgyárban egyre újabb és újabb termékek előállításával foglalkoztak. 1955-től a gyárat Csepeli Növényolajipari Vállalatnak nevezték el. Még ebben az évben átvették a Tisztaság Szappangyártól az ipari zsírtalanítószerek gyártását, ami havi 30 tonna előállításával kezdődött. 1957-ben indult meg a fékfolyadék, 1958-ban a pirofoszfát és a kenőszappan gyártása. Ezzel egy időben leállították a zsírbontást és a mosószappangyártást. Korszerűsítették és bővítették a sztearátgyártó üzemet. Folyamatosan bővítették a nyersolajgyártó üzem teljesítményét: kapacitása 1960-ban naponta 90 tonna lenmag volt. 1960 és 1962 között kétszeresére bővítették a metaszilikát-üzemet és bevezették a mosópaszta előállítását. A Nyírbátori Növényolajgyár is jelentősen fejlődött. 1956-ban megszűntek az egyesülések, s a nyírbátori olajgyár a Nyíregyházi Növényolajipari Vállalat nyírbátori telephelye lett. 1957-ben megszűnt a Nyíregyházi Vállalat, és helyette — Nyírbátor székhellyel — Tiszántúli Növényipari Vállalat alakult. Ebben az időben építették ki a gyár belső úthálózatát, és megkezdték a csigaprés-alkatrészek gyártását. A leállított környékbeli üzemek sajtolóinak és új napraforgómag-hajalóinak üzembe állításával megnövelték a kapacitást. 1959-ben a rákospalotai gyártól átvették a gyertyagyártást, s kísérleti jelleggel zsíralkoholgyártó berendezést létesítettek. 1962-ben megkezdték az extrakciós üzem építését, s egyidejűleg 4500 tonna napraforgót befogadó betonsilót és 200 tonna/nap teljesítményű forgódobos magszárítót létesítettek. A Győri Növényolajgyárban 1963-ban megindították a nyersolajgyártó üzem rekonstrukcióját. Bővítették az őrlő-, a hajaló- és a préselési kapacitást, majd a régi, battériás extrakció helyett Bollman-rendszerű, hazai gyártású berendezést állítottak fel. Az iparág kettéválása A minisztériumok profilrendezései következményeként 1963-ban leválasztották az iparágról a növényolajgyártással nem foglalkozó, csak azt felhasználó kozmetikai és háztartás-vegyipari gyárakat. Ezekből egy nagyvállalatot — Kozmetikai és Háztartásvegyipari Vállalat — szerveztek, s azt 1964-től a Nehézipari Minisztérium felügyelete alá helyezték. Az új vállalat — az addig a növényolajiparhoz tartozó — Albertfalvai Vegyigyárat, a Budapesti Illatszergyárat, a Cipő- és Parkettpasztagyárat, az Elida szappangyárat, a Kompozíció Illóolajgyárat és a Vénusz Kozmetikai gyárat fogta össze.
