Balatoni Mihály et al.: A magyar élelmiszeripar története (Budapest, 1986)
II. rész. Az élelmiszeripar termelőerőinek fejlődése a gyáripar kialakulása óta - Frey József - dr. Perédi József: Növényolajipar
280 Növényolajipar A többi gyárból az Élelmezésügyi Minisztérium felügyelete alatt egy másik nagyvállalat, a Növényolajipari és Mosószergyártó Országos Vállalat alakult. E vállalat 1964. január 1-én kezdte meg működését. Hat gyára (Rákospalotai, Kőbányai, Csepeli, Újpesti, Győri, Nyírbátori Növényolajgyár), Központi Laboratóriuma és Kutató Intézete egyesítette az egész magyar növényolajipart, valamint a hazai mosószeripar nagy részét. Fő feladatai közé tartozott a lakosság maradéktalan ellátása olajipari élelmiszerekkel (étolaj, margarin, ételzsír), a tőkés export növelése, a hazai fehérjetakarmány-szükséglet minél nagyobb fokú kielégítése, a lakossági igények részleges kielégítése szappan- és mosószertermékekkel, továbbá ipari célú tisztítószerek és zsiradékipari vegyi anyagok előállítása. Feladatainak teljesítése során nehézségeket okozott, hogy a hazai olajosmagtermés mennyisége ismét jelentősen csökkent. Évente 75—112 ezer tonna napraforgómag termett, a repce és a len termesztése pedig nem pótolta a hiányt, ezek mennyisége alig növekedett (repce 4—9 ezer tonna/év, len 6—14 ezer tonna/év). A beruházási lehetőségek eléggé szűkösek voltak és csak a legfontosabb berendezések felújítását tették lehetővé. A termés kis mennyisége miatt a nyersolajgyártó üzemek termelése, valamint az olajexport a hatvanas évek közepétől csak szovjet import napraforgómaggal volt lehetséges. A Rákospalotai Növényolajgyárban 1966-ban egy újabb folytonos működésű, zárt (NDK) margaringyártó sort helyeztek üzembe, s ezáltal teljesítményét 40 tonna/napra növelték. Ugyanebben az évben a finomítóvonalat folytonos működésű (50 tonna/nap, majd 90 tonna/nap), De Laval Short Mix savtalanítóvonallal korszerűsítették. Megszüntették az étolaj üveges palackozását, s Renopac palackgyártó, töltő-záró automata berendezéssel műanyag palackos csomagolásra tértek át, 1967-ben Battenfeld flakonfúvóval, fröccsgéppel és Seitz töltőgéppel tovább korszerűsítették az étolajgyártást. A Növényolaj- és Szappangyárat 1966-ban Olier-gőzölőberendezéssel, majd folytonos működésű Westfalia szeparátorsorral, valamint hazai gyártású csősavtalanító berendezéssel látták el. Ugyanebben az évben új gyártmányként takarmányzsír-féleségeket kezdtek előállítani. A Csepeli Növényolajgyárban 1965-ben a nyersolajgyártó kapacitást egy forgódobos extraktor beépítésével napi 140 tonna lenmagra növelték. Bővítették a metaszilikát-üzemet, és megkezdték a folyékony mosó- és mosogatószerek, valamint a hűtőpor gyártását. Bővültek a gyár üzemi épületei: a Vetőmagtermeltető Vállalat 1977-ben kitelepült, és területét átadta az olajgyárnak. A Győri Növényolajgyárban 1965-ben üzembe helyezték az új extrakciós üzemet. Kapacitása napi 220 tonna napraforgómag volt. 1966-ban a finomítás korszerűsítésére folytonos csősavtalanító és szappancsapadék-bontó vonalat létesítettek. A Nyírbátori Növényolajgyárban 1964-től már teljes kapacitással (napi 125
