Balatoni Mihály et al.: A magyar élelmiszeripar története (Budapest, 1986)
II. rész. Az élelmiszeripar termelőerőinek fejlődése a gyáripar kialakulása óta - Frey József - dr. Perédi József: Növényolajipar
278 Növényolajipar Az intézkedések hatására 1961-re a napraforgót ismét több mint 200 ezer kataszteri holdon termelték, s a repce vetésterülete is megnövekedett. A fejlesztés a Növényolaj- és Háztartásvegyipari Kutató Intézetet is érintette. 1957-ben új telephelyet kapott az egyik nagy kozmetikai üzem területén, s dolgozóinak száma 28-ra növekedett. Az Albertfalvai Vegyigyárban kísérleti üzeme létesült. Igazgatója dr. Jáky Miklós lett. 1957- ben a két iparági laboratóriumot egyesítették. A laboratórium 1962-ben a Növényolaj- és Háztartásvegyipari Laboratórium elnevezéssel az Albertfalvai Vegyigyárban kapott nagyobb telephelyet. 1958- ban az iparághoz már csak 13 olaj-, 4 háztartásvegyipari, illetve szappan- és 3 kozmetikai gyár tartozott. A további centralizáció hatására az üzemek száma 1963-ig hat olajgyárra, három szappan- és háztartásvegyipari, valamint három kozmetikai gyárra szűkült. A Rákospalotai Növényolajgyárban 1956-ban Lurgi-rendszerű, igen korszerű, folyamatos zsírsavdesztillálót helyeztek üzembe. Ezáltal hulladékzsiradékokból is jó minőségű mosószappant lehetett gyártani, ami tőkésdeviza-megtakarítást jelentett. Ugyanitt 1957-ben új étolajtöltő üzemet, 1958-ban pedig új Lurgibontóüzemet létesítettek. A gyár dolgozóinak létszáma ekkor 981 fő volt. 1960-ban a mosóporgyártást korszerűsítették. Niró-rendszerű porítótornyot és Hesser-csomagológépeket helyeztek üzembe (30 tonna/nap). 1963-ban új Olajfinomítás (Rákospalotai Növényolajgyár, 1967 )
