Balatoni Mihály et al.: A magyar élelmiszeripar története (Budapest, 1986)
II. rész. Az élelmiszeripar termelőerőinek fejlődése a gyáripar kialakulása óta - Frey József - dr. Perédi József: Növényolajipar
274 Növényolajipar A nyírbátori gyárban még 1944-ben megkezdték a szappanfőzést. 1945 tavaszán a szeszgyárat, majd a malomüzemet, 1946-ban a kenyérgyár üzemelését indították meg. A gyárban mintegy 200 fő dolgozott. Szervezés és a termelés koncentrációja Az újjáépítés idején megkezdődött hazánkban a tőkés termelés felszámolása. Ekkor államosították a csepeli olajgyárat is. A többi (a nyírbátori és a kőbányai) nagyüzem államosítása 1948 márciusában történt meg. Legkésőbb, 1950- ben a külföldi (angol, holland stb.) tulajdonú gyárak, a Hutter és Lever Rt.-hoz tartozó üzemek (Rákospalota, Győr, Elida stb.) váltak állami vállalattá. Az államosítások után megkezdődött az ipar átszervezése, koncentrálása, majd ezzel párhuzamosan a specializálódás, a profilírozás és — a lehetőségekhez mérten — a műszaki fejlesztés. Ennek során 1949-ben a jelentősebb ipari üzemek több-kevesebb kisüzem központjává is lettek, és erre az időre a műhely jellegű olajütőket, valamint a helyi kis szappanfőzőket felszámolták. Ekkor már csak 40—50 olajgyár és 13 szappangyár működött. Az iparág 1949-től feliigyeletileg több főhatósághoz tartozott. így például a csepeli olajgyárnak a Nehézipari Minisztérium Nehézipari Iparigazgatósága, a többi gyárnak ugyanezen minisztérium Vegyipari Főosztálya volt a szakmai irányítója, de volt olyan gyár, amely a Könnyűipari Minisztérium felügyelete alá került. Az irányítás egységesítése céljából a Nehézipari Minisztériumban 1948-ban megalakították a Háztartásvegyipari Központot, mely profiltisztítás után Növényolaj- és Szappanipari Központ néven folytatta működését. 1950-től az iparágat rövid ideig a Könnyűipari Minisztérium irányította. Itt a Növényolaj- és Háztartási Vegyipari Főosztály látta el a hatósági szerepet. 1950- ben középirányító szervezetként Budapest, Győr, Pécs, Szolnok és Nyíregyháza székhellyel öt Növényolajipari, valamint budapesti székhellyel egy Kozmetikai Egyesülés alakult az addig tájegységi központokhoz tartozó üzemek közvetlen irányítására. 1951- ben a főhatósági feladatokat az Élelmezési Minisztérium vette át, Növényolaj- és Háztartási Vegyipari Főosztályán keresztül. 1952-től a főhatósági és szakmai irányítói feladatokat az Élelmiszeripari Minisztérium Növényolaj- és Háztartásvegyipari Igazgatósága látta el. Az irányítószervek a kisméretű, rossz hatásfokú és gyenge minőségű olajat gyártó olajütőkben leállították a magfeldolgozást, s azt elsősorban az extrakcióval is ellátott nagyüzemekhez koncentrálták. A hidraulikus sajtolok helyett korszerű, folytonos működésű, nagy teljesítményű csigasajtolókat állítottak üzembe. Az üzemeket specializálták. Megszüntették az ipartól eltérő élelmiszeripari és vegyipari tevékenységet. Az irányítási és szervezési változások hatására a jelentősebb gyáraknak is gyakran változott a szervezetük, elnevezésük, valamint a tevékenységi körük.
