Balatoni Mihály et al.: A magyar élelmiszeripar története (Budapest, 1986)
II. rész. Az élelmiszeripar termelőerőinek fejlődése a gyáripar kialakulása óta - Frey József - dr. Perédi József: Növényolajipar
Növényolajipar 265 hasznot hozó extrakciós üzemet háromévi működés után leállították, és berendezéseit eladták egy külföldi vevőnek. 1925-re a gazdasági helyzet, az eredménytelen beruházás és a szakértelem hiánya olyan helyzetet teremtett, hogy a főrészvényesek a tényleges értéknél jóval kisebb áron az egész gyárat eladták a Magyar Általános Hitelbank érdekeltségéhez tartozó Magyar Cukoripar Rt.-nak. Az új tulajdonosok nem változtatták meg a gyár címét, s így a Bóni Gyártelep jogilag önálló részvénytársaságként működött tovább. Tevékenységi köre azonban beszűkült, 1928-ban a szappangyártást is megszüntették. A Hutter József Vegetálművek Szappan és Növény zsír gyár tőkeerős volt. ezért viszonylag gyorsan túljutott a nehézségeken. 1921-ben magába olvasztotta a Magyar Meteor Rt.-ot, és kiterjesztette termékeinek körét. A konszolidáció éveiben a piaci lehetőségek azt eredményezték, hogy az e téren eddig még nem működő tőkeérdekeltségek is új olaj-, illetve szappangyárakat létesítettek. így a Kőbányai Polgári Serfőző és Szent István Tápszerművek Rt. Kőbányán szappan- és olajgyárat alapított. A ma is üzemelő gyárat részlegesen építették és helyezték üzembe. Három 3000 literes üstben már 1922-ben megkezdték a szappanfőzést, pedig az üzemi épületek építését csak 1924-ben fejezték be. Ezután fogtak hozzá az olajgyár építéséhez, amelyet 1928-ban helyeztek üzembe. A termelést olcsón vásárolt berendezésekkel indították meg. A napraforgót például a leállított nagymarosi eternitgyár négy 250 atmoszférájú présével sajtolták. Ezzel egy időben létesítették a pipereszappan-üzemet is. A részvénytársaságnak ekkor már sör-, maláta-, jég-, szikvíz-, csokoládé-, cukorka-, pótkávé-, cikória-, gyógyszer-, tápszer-, szappan- és növényolaj gyára volt. Hasonló módon járt el a Weiss—Mauthner érdekeltség is. 1923-ban létrehozták a Magkiviteli és Behozatali Rt.-ot, valamint a Magtermelő és Magkereskedelmi Rt.-ot. A csepeli vasgyár területén magtisztító telepet, valamint növényolaj- és szappangyártó üzemet építettek. Az új, Mauthner-féle — ma is üzemelő — ipartelep 1925-ben létesült Csepelen. A \YM Művek látta el az új gyárat gőz- és villamosenergiával, a vasúti hálózat — négy iparvágánnval — a vasmű pályaudvaráról ágazott le. és oda csatlakozott a víz- és csatornahálózat is. A gyár műszaki tervezését és a szerelést is elsősorban a vasmű dolgozói végezték. 1925-ben előbb a szappangyárat rendezték be. amelyben mosó- és pipereszappant, valamint glicerint állítottak elő. Röviddel ezután megindult a növényolaj-finomító üzem és a margaringyártó berendezés is. A nyersolajat a pécsi Mauthner-féle növényolajgyárból és más termelőktől szerezték be. Jelentős szerepe volt ebben az időszakban — főként a szappantermelés vonatkozásában — a Hangya Szövetkezet tulajdonában levő Albertfalvai Vegyigyárnak, valamint az Albus és a Meister Szappangyárnak. Az előbbi jelenleg is jelentős üzeme a Kozmetikai és Háztartásvegyipari Vállalatnak (Caola), az utóbbi kettőt a mosószappan-fogyasztás csökkenése miatt megszüntették.
