Balatoni Mihály et al.: A magyar élelmiszeripar története (Budapest, 1986)
II. rész. Az élelmiszeripar termelőerőinek fejlődése a gyáripar kialakulása óta - Frey József - dr. Perédi József: Növényolajipar
266 Növényolajipar A világgazdasági válság hatása Az 1920-as évek végén kitört világgazdasági válság megingatta, illetve megdöntötte a nem eléggé tőkeerős vagy nagy hitelekkel dolgozó kis-, közép-, sőt nagyvállalatok sokaságát. A válság kihatott az egész magyar gazdaságra, így a mezőgazdaságra is. A növekedésnek indult hazai olajosmag-termesztés ismét megtorpant. Magyarországon 1921—1925-ben 12 ezer tonna, 1926—1930-ban 22 ezer tonna, 1931—1935-ben pedig csak 19 ezer tonna napraforgómagot termeltek évente. Ugyanakkor a repcetermés évi 12 ezer tonnáról 9 ezer tonnára csökkent. A válság még az olyan nagy cégeket, mint a Schicht AG és a tulajdonában levő Hutter József Szappan és Vegetálművek Rt. sem kímélte. Ennek következményeként az UNILEVER nagy, nemzetközi cég megvásárolta a Schicht AG-t (és ezzel annak hazai érdekeltségét is). Az új vállalat Hutter és Lever Rt. néven alakult 1930 novemberében és a hazai növényolajiparon belül gyorsan terjeszkedett. Rövidesen birtokába került a győri olajgyár, majd a rákospalotai olajgyáron belül elkülönítetten működő Margaringyár Rt. is. A nagy világcég leányvállalatát a régi aussigi (ma a csehszlovákiai Usti nad Labem) Schicht-telepen kialakított alközponton keresztül fejlesztette és irányította Londonból, igen jelentős önállóság és helyi megbízottal történő állandó ellenőrzés mellett. 1931-ben a gyártelep területe 75 ezer m2 (ebből 11 ezer m2 beépített terület) volt. A napraforgómagot hajalták, a héjat eltüzelték, a magot pedig őrlés és pörkölés után 400 atmoszférájú hidraulikus sajtolókkal préselték. Korszerű épületekben nyert elhelyezést az ételzsírgyár, amelyhez finomító üzem is tartozott. Működött kencefőző, zsírbontó, glicerinbesűrítő és -finomító, valamint mosópor- és szappanpehelygyártó (Lux szappanpehely) részleg is. Elkülönítetten állt a korábban még jogilag is önálló margarinüzem. A céghez tartozó EJida Piperaszappan- és Kozmetikai Gyár Rt. abban az időben hazánk legnagyobb szappan- és kozmetikai gyára volt. A győri olajgyár Hutter és Lever Rt. Győri Növényolajgyára cégnéven működött. Az elhúzódó gazdasági válság miatt ez a gyár nem tudott gazdaságosan működni, ezért előbb a finomítóüzemet, majd 1933-ban a nyersolajgyárat is leállították, és a szakemberek többségét a budapesti gyárakba irányították. A rákospalotai gyárban még évtizedekkel később is dolgoztak győri művezetők. A leállított gyár gépi berendezéseinek nagy részét eladták. Leszerelték a keményítőüzemet, a gázgyárat, a finomítóüzemet és a repcegyárat is. A Kisalföldön már hagyományosan kialakult repce- és lentermés döntő részét feldolgozatlanul Nyugat-Európába, elsősorban Németországba exportálták. A cukoripar érdekeltségéhez tartozó nyírbátori gyár a válság átvészelése céljából rum-, likőr- és pálinkagyártó üzemet (1930), majd kenyérgyárat (1933) létesített.
