Balatoni Mihály et al.: A magyar élelmiszeripar története (Budapest, 1986)
II. rész. Az élelmiszeripar termelőerőinek fejlődése a gyáripar kialakulása óta - Salánki István - dr. Vigh Albert: Cukoripar
232 Cukoripar Erőmű-vezénylöterem a Hajdúsági Cukorgyárban (MTI felvétele) összetételére mutat, hogy a melaszba répára számítva még mindig közel 3,0% cukor jutott. A nagy mennyiségű répa feldolgozása változatlanul fontossá tette az ipar répafeldolgozó napi kapacitásának növelését. (A nagy répatermés következtében még Jugoszláviába is exportáltunk répát.) Jelentős hazai kapacitásnövelést tett lehetővé a nagy répatermesztési potenciájú, de cukorgyár nélküli hajdúsági területen, Kaba községben létesített új, nagy cukorgyár. A Hajdúsági Cukorgyárat a lengyel külkereskedelmi fizetési mérleg rendezése keretében kulcsátadásig lengyel kivitelezésben létesítették. (A KGST keretében ugyanis a cukorgyári berendezések szállítása lengyel profil, szocialista és tőkés viszonylatban számos új cukorgyár létesítésében és rekonstrukciójában vettek részt.) Jelentősebb tőkés szállítás csupán a csomagológépek és a Chambon-rendszerű automata kockaállomás volt. Itt létesültek az első modern cukorsilók, a teljeskörű vízgazdálkodás és szennyvízkezelés, a nagykapacitású szellőztetett répatárolással egybekapcsolt, híddarus lerakású répamechanizáció. Napi répafeldolgozó kapacitása 6000 tonna. Próbaüzemét 1979 őszén tartották. Teljes üzemelése és a többi cukorgyárban végrehajtott kapacitásnövelés lehetővé tette, hogy a napi répafeldolgozás, amely a hetvenes évek elején országosan 26—27 ezer tonna volt, az 1982. évi kampányban közel 40 ezer tonnát ért el. Ennek ellenére a feldolgozott 5,2 millió tonna répát mégis csak 131 nap
