Balatoni Mihály et al.: A magyar élelmiszeripar története (Budapest, 1986)
II. rész. Az élelmiszeripar termelőerőinek fejlődése a gyáripar kialakulása óta - Salánki István - dr. Vigh Albert: Cukoripar
Cukoripar 229 Az új gazdasági mechanizmus hatása Az 1960-as évek elejen lezajlott a mezőgazdaság szocialista átszervezése és 1961-re a 110—120 ezer hektár répatermő területből az egyéni termelői hányad jelentéktelenné zsugorodott. Az évtized végére a termelőegy ségek száma kétezer alá csökkent, lényegesen emelkedett az egy termelőre jutó terület és nőtt a répatermesztés koncentrációja. Az 1968-ban induló új gazdasági mechanizmus azonban a répatermő területet évről évre csökkenően találta. A kötelező termesztésről a szerződésesre tértek át. A munkaigényes, koncentrált termesztéshez hiányzott a gépesítés, és nem volt hozzá kézi munkaerő sem. Kérdésessé vált a termelés gazdaságossága is. A cukor világpiaci ára is lezuhant, bár nem tartósan. Nemzetközi konferenciák és a FAO elemzései rámutattak, hogy jelentős cukorár-emelkedés várható, mert a világ cukorszükségletének alakulását nem tudja nyomon követni a termelés növekedése. Ez a hetvenes évek elején következett be, amikor az árak felhajtását még a spekuláció is fokozta, és ez a tonnánként 1000 dollárt is meghaladta. Mindez akkor történt, amikor a répatermelés visszaesése, majd a cukortartalom csökkenése miatt az ország importra szorult. Súlyosbította a helyzetet, hogy egyre nőtt a cukorfogyasztás. Terjedt az üdítőital-gyártás, cukrot viszonylag olcsó ára miatt nemcsak közvetlen fogyasztásra, hanem ipari és takarmányozási célra is használtak. Az ország egyes területein rendkívüli méreteket öltött a zugpálinkafőzés. Cukrot az államközi szerződésben már lekötött kubai importon felül csak tőkés piacról lehetett beszerezni. A súlyossá vált importterhek kiküszöbölésére úgy határoztak, hogy a belföldi cukorfogyasztást belföldi termelésből kell fedezni, függetlenül attól, hogy a rendkívül magas világpiaci árak később jelentősen mérséklődtek. Intézkedtek a cukorfogyasztás csökkentéséről is. például egyes konzervek túlzott cukortartalmát redukálták vág} a feketekávéhoz tasakolt cukor mennyiségét kevesebbre szabták. A kevés kézi munkát igénylő nagyüzemi répatermesztés elterjesztésére a répanemesítést az egyesirájúsítás irányában folytatták. Ezen fajták magját az egyelés nehéz munkájának kiküszöbölésére fellazítottan vagy éppen helyre lehet vetni. 19"2-ben tőkés importból répamagüzem létesült a Selypi Cukorgyárban. Itt az egvesírájú répagomoht tisztítják, koptatják, és precíziós vetőgéppel előre beállított távolságra szemenként vethető drazsét készítenek belőle. A selypi magüzem a Petőházi Cukorgyárhoz tartozó volt nagycenki cukorraktárban létesített kisebb kapacitású hazai fejlesztésű magüzemmel együtt a szükségletet ellátja. Az állam a nagyüzemi répatermesztéshez szükséges vető- és répaszedő gépek vásárlásához 70%-os támogatást adott, és jelentősen támogatta a komplex termelési technológia növényvédő- és gyomirtószer-beszerzését is. A nagyüzemi répatermesztési technika terjesztését mintagazdaságok, anyagi-műszaki ellá
