Balatoni Mihály et al.: A magyar élelmiszeripar története (Budapest, 1986)

II. rész. Az élelmiszeripar termelőerőinek fejlődése a gyáripar kialakulása óta - dr. Kirsch János: Malomipar

144 Malomipar sítmények fejlesztése terén is. Mindezek arra utalnak, hogy a fejlesztési igé­nyekhez képest eddig elégtelenek voltak a beruházási források. Az utóbbi években a malomiparban fellendült a gyártmányfejlesztés. Új vagy régen nem gyártott élelmezési termékeket állítanak elő és forgalmaznak. Ilyen pl. az étkezési búzakorpa és búzacsíra, a pörkölt búzacsíra és napraforgómag, a Graham-liszt, a kukoricadara és -liszt, a rizsliszt, a borsóliszt, az árpagyöngy, a szójababkészítmények, az extrudált szójaliszt és a különböző előkevert lisz­tek. Ezek a termékek segítik az egészséges, korszerű étrend kialakítását, és könnyítik a konyhai munkákat. Az új termékek eladása céljára a gabonaipari vállalatok saját kezelésükben szaküzleteket nyitottak és tartanak fenn. A gabonaipar nagy beruházásai közé tartozott az évi 12 ezer tonna kapaci­tású tésztagyár, amelyet az új székesfehérvári malom telepén 1982-ben helyez­tek üzembe. Rövid- és szálastészta-gyártó vonalán 15 különféle alakzatú szá­raztésztát lehet előállítani. Márkás termékei hozzájárulnak a gabonaipari ter­mékek választékának bővítéséhez. Viszonylag új termelési tevékenység a keveréktakarmány-gyártás, amelynek hazánkban alig három évtizedes múltja van. Fejlődése viszont rendkívül gyors, mert rohamosan növekszik az állattartáshoz fajonként, fajtánként, továbbá A szentesi Erőtakarmány gyár, 1961 Forrás: a Malomipar és Terményforgalom c. szaklap 1965. évi szept.—okt. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents