Balatoni Mihály et al.: A magyar élelmiszeripar története (Budapest, 1986)

II. rész. Az élelmiszeripar termelőerőinek fejlődése a gyáripar kialakulása óta - dr. Kirsch János: Malomipar

Malomipar

145

a korcsoportok, a termelési cél és a tartási körülmények szerint legmegfelelőbb összetételű és biológiai értékű keveréktakarmányok iránti igény.

Az 1954-ben létesített budapesti Erőtakarmánygyárban kezdtek Magyarországon először céltakarmányokat gyártani. A mezőgazdaság szocialista átszervezése, a nagyüzemi állattenyésztés térhódítása, valamint a hús és az állati termékek iránti kereslet már 1960-ban kényszerítőén követelte a keveréktakarmány-gyártás széles körű bevezetését. 1961-ben üzembe helyezték a napi 360 tonna kapacitású, korszerű szentesi Erőtakarmánygyárat, de előrelátható volt, hogy a sürgető igények lényegesen meghaladják a rendelkezésre álló teljesítőképességet. Ekkor leállított malmok átszerelésével és berendezésük kiegészítésével gyorsan napi 40 tonna körüli kapacitású egyszerű keverőüzemeket hoztak létre. A fejlesztés ütemét jól jellemzi, hogy az üzemek száma 1962-ben már 27, 1964-ben pedig 101 volt, és ezzel rövid idő alatt kialakult a takarmánykeverő üzemek országos hálózata.

így kibontakozott egy új termelési ág, amelynek gyártás- és gyártmányfejlesztése tudományos és gyakorlati síkon azóta is nagy erővel folyik. 1965 és 1983 között 23 korszerű, új takarmánykeverő üzemet létesítettek a gabona-A gabonaipar saját gyártású takarmányprésgépe a mohácsi új keverőüzemben, 1974 Forrás: a Baranya megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat 1974. évi fényképes tájékoztatója