Balatoni Mihály et al.: A magyar élelmiszeripar története (Budapest, 1986)

II. rész. Az élelmiszeripar termelőerőinek fejlődése a gyáripar kialakulása óta - dr. Kirsch János: Malomipar

Malomipar 143 A székesfehénári malom hengerszéksorai Forrás: a Malomipar és Terményforgalom c. szaklap 1972. évi now—dec. sz. matos pihentetés és nedvességmérés, a közlőművek helyettesítése egyedi vagy csoportos meghajtással, a nagy teljesítményű, lapát nélküli és keresztvázas síksziták beépítése, az üzembiztonság fokozása különböző jelző- és szabályozó­berendezések alkalmazásával, ömlesztett liszttárolás és a késztermékek tartály­gépkocsikban történő kiszállítása, a kis egységű csomagolás és a gyűjtőcsoma­golás gépesítése. Űj megoldást jelentett a Budai Malom átszerelésénél a búza mosásának helyettesítése intenzív felülettisztítással és nedvesítéssel. A malomipar két évtizedes műszaki fejlesztése nagy előrelépést jelentett, de ez a fejlődés az általános színvonalat tekintve még nem kielégítő. Az őrlési technológia nemzetközi összehasonlításban is viszonylag korszerűnek tekint­hető, az épületeket és a gépparkot viszont elmaradottság jellemzi. Ez a kedve­zőtlen helyzet az állóeszközök elöregedésével és erős igénybevételével függ össze. Számottevően nőtt az átlagos üzemnagyság, de a termelés koncentrációja célszerűen még fokozható. Jelentősen csökkentek, azonban még mindig nem szűntek meg az őrlési kapacitás területi elhelyezkedésének az államosítás előtti nagy aránytalanságai. Sok járulékos fejlesztési feladat vár megoldásra a mal­mok nyersanyag- és készáruraktárai, valamint a kiszolgáló- és a szociális léte­

Next

/
Thumbnails
Contents