Balatoni Mihály et al.: A magyar élelmiszeripar története (Budapest, 1986)
II. rész. Az élelmiszeripar termelőerőinek fejlődése a gyáripar kialakulása óta - dr. Kirsch János: Malomipar
Malomipar 137 A mai gabonaipar kialakulása Kormányzati döntés alapján 1962-ben összevonták a malomipari és terményforgalmi ágazatot. Az egyesülés központi és vállalati szinten egy időben történt. Az összevonást vállalati gazdálkodás szempontjából a két szakma egymásra utaltsága, és egyes tevékenységeik párhuzamosságának kiiktatása indokolta, alapvetően azonban a mezőgazdaság szocialista átszervezésével megváltozott gazdasági környezet tette szükségessé. 1959 és 1962 között a mezőgazdaságban is rendkívül gyors ütemben és gyökeresen átalakultak a termelési viszonyok. Ez kikényszerítette a termelőerők rohamos fejlesztését. Az átszervezést követően végrehajtott beruházások, a gépesítés előrehaladása, a fajtakiválasztás és az intenzifikálás a hozamok nagymérvű növekedését eredményezte. A mezőgazdaság bruttó termelése már 1966-ban közel 17%-kal túlhaladta az 1960. évi szintet. A nagyüzemi gazdálkodás útjára tért mezőgazdaság új feladatok elé állította a gabonaipart is. Másfél millió egyéni termelő helyett mintegy 3300 mezőgazdasági nagyüzemmel kellett tervszerű kereskedelmi és együttműködési kapcsolatot kialakítani. Növekedett az árugabona-termelés, rövidült a betakarítás ideje, így egyre nagyobb tömegben kellett fogadni a felvásárlásra felajánlott gabonát. A hús és az állati termékek termelésének fejlesztése erős befolyást gyakorolt a takarmánygazdálkodásra és a korszerű keveréktakarmány-gyártás kiterjesztésére. A gabonaipari vállalatok összevonásával egyidejűleg megkezdődött a vállalaton belüli szervezeti egységek átrendezése is. A járási felvásárlási kirendeltségeket összeköltöztették a nagyobb termelőüzemekkel, a lisztcseretelepeket Az 1960-as évek gabonaraktár-épitésiprogramjának első létesítménye az újszászi 6000 tonnás tárház, 1962 Forrás: a Malomipar és Terményforgalom c. szaklap 1965. szept.—okt. sz.
