Balatoni Mihály et al.: A magyar élelmiszeripar története (Budapest, 1986)
II. rész. Az élelmiszeripar termelőerőinek fejlődése a gyáripar kialakulása óta - dr. Kirsch János: Malomipar
138 Malomipar a felvásárló raktárak hatáskörébe utalták, meglevő szárítóberendezéseket malmok és keverőüzemek mellé telepítettek. Később körzeti üzemeket alakítottak ki, amelyek összefogták a járásuk területén működő gabonaipari egységek tevékenységét. A gabonaipar szervezete és termelőerői az átszervezés és az azzal egyidejűleg beindított nagyszabású műszaki fejlesztés hatására jelentősen megerősödtek. A két központ összevonásával jött létre a Gabona Tröszt,, amelyhez 19 megyei gabonaforgalmi és malomipari vállalat, a Gabonaforgalmi és Malomipari Szolgáltató Vállalat és a Gabona Tröszt Kutatóintézete tartozik. A gabonaipar szervezetében 1962 óta csak két jelentősebb változás történt. 1980-ban összevonták a Gabona Tröszt Kutatóintézetét és a Sütőipari Kutatóintézetet. így alakult meg a mai Malom- és Sütőipari Kutatóintézet, amely a Gabona Tröszt irányításával folytatja tudományos munkáját. 1979-ben a Gabona Tröszthöz csatolták önálló szervezeti egységként az Állatifehérje Takarmányokat Előállító Vállalatot (ÁTEV), amelynek kilenc gyáregysége van. (1985-től az ÁTEV újra a minisztérium közvetlen irányítása alá tartozik.) A gabonaipar hálózata az ország egész területére kiterjed, és ebbe több mint 500 szervezeti egység (malom, hántolóüzem, takarmánykeverő üzem és terményfelvásárló telep) tartozik. A gabonaipar főbb tevékenységi köre: mezőgazdasági termények termeltetése, felvásárlása és tárolása, liszt előállítása kenyérgabonából a belkereskedelem és a továbbfeldolgozó iparok (a sütő-, a tészta-, az édes- és a keményítőipar) részére, rizs, borsó és árpa hántolása belföldi fogyasztás céljára, keveréktakarmányok és takarmánykoncentrátumok gyártása mezőgazdasági nagyüzemek és kistermelők részére, termények és gabonaipari termékek értékesítése belföldi és exportrendeltetéssel, ipari eredetű takarmány-alapanyagok forgalmazása, raktár- és göngyöleggazdálkodás. A különböző termények felvásárlásának rendszere nem azonos. Kötött pályás a kenyérgabona forgalmazása. Beszerzésére és értékesítésére kizárólag a gabonaipar jogosult, de egyben köteles is a gazdaságok által eladásra szánt kenyérgabonát átvenni. Teljesen szabad a szemestakarmányok forgalma, a mezőgazdasági üzemek ezeket a terményeket bárkinek eladhatják. A gabonaipar ebben a forgalmazási rendszerben a mezőgazdaság által megtermelt kenyérgabonának mintegy kétharmadát vásárolja meg, takarmánygabona-felvásárlása viszont még a termés egyharmadát sem éri el. A terményfelvásárlás mennyisége az elmúlt húsz év alatt 2 millió tonnáról közel 7 millió tonnára emelkedett. Ennek a mennyiségnek több mint 80%-át az étkezési búza és a kukorica képviseli. A kenyérgabonán és a kukoricán kívül a gabonaipari vállalatok sörárpa, takarmányárpa, cirok, zab, napraforgó, nyers rizs, étkezési és takarmányborsó, szójabab, vadrepce és zöldnövényi lisztek felvásárlásával is foglalkoznak. A gabonaipari vállalatok termelési feladatai is sokrétűek. Étkezés céljára évente megközelítően 1,3 millió tonna lisztet, 30 ezer tonna hántolt rizst, to-
