Balatoni Mihály et al.: A magyar élelmiszeripar története (Budapest, 1986)
II. rész. Az élelmiszeripar termelőerőinek fejlődése a gyáripar kialakulása óta - dr. Kirsch János: Malomipar
128 Malomipar Légitámadás következtében 1944-ben leégett a budapesti Hungária Malom Forrás: Munkásmozgalmi Múzeum Fényképtára; Pécsi J. gyűjteményéből A háború éveiben állandó gondot jelentett a malmok szénellátása. A bányák gyakran nem tudták időben leszállítani a központilag kiutalt szenet, és emiatt a malmok leállásra kényszerültek. Nehézségek mutatkoztak a zsákok, valamint az üzemek karbantartásához szükséges műszaki anyagok és alkatrészek beszerzése terén is. A kötött gazdálkodás, továbbá a munkabérek és az üzemanyagok árának emelkedése tovább rontotta a malmok már előzőleg megcsappant jövedelmezőségét. A II. világháborúban a malomipart súlyos károk érték. Légitámadások következtében előbb megsérült, a főváros ostroma alatt pedig végleg elpusztult az Első Budapesti Gőzmalmi Rt. Kárpát utcai, napi 360 tonna kapacitású malmának teljes telepe és a Hengermalom úti 340 tonna/nap teljesítményű malomüzeme. Bombatalálat semmisítette meg 1944 szeptemberében a Hungária Egyesült Gőzmalmok Rt. budapesti 150 tonna/nap kapacitású malom- és 330 tonna/nap kapacitású hántolóüzemét. A menekülő fasiszta csapatok gyújtották fel a 30 tonna/nap teljesítményű nyíregyházi Júlia-malmot, a 240 tonna/nap kapacitású debreceni István-malmot és a 100 tonna/nap kapacitású győri Bachmalmot. A háború áldozata lett több jelentős malom Szegeden, Szolnokon, Cegléden és Székesfehérváron is.
