Balatoni Mihály et al.: A magyar élelmiszeripar története (Budapest, 1986)
II. rész. Az élelmiszeripar termelőerőinek fejlődése a gyáripar kialakulása óta - dr. Kirsch János: Malomipar
106 Malomipar rán létrejöttek a monopolista szervezetek is. A fővárosi nagymalmok már 1873 előtt gabonavásárlási egyezményt kötöttek. 1882-ben üzemkorlátozó kartellre léptek, amelyet — szükség szerint — időnként megújítottak. 1887-ben egyezményt kötöttek a liszteladási feltételekre, a lisztfajták számának és minőségének meghatározására, a csomagolás módjára, a zsákok visszavásárlására. A kisebb vidéki malmok az őrlési díj egységes megállapítására kötöttek kartellmegállapodást. A múlt század utolsó évtizedeiben kezdetét vette a bankmonopóliumok és az ipari tőke összefonódása: a finánctőke kialakulása. A bankkoncentráció során megerősödött nagybankok új ipari vállalatokat alapítottak, és a hitelezési monopóliumon keresztül jelentős iparvállalatokat vontak érdekeltségi körükbe. A Magyar Általános Hitelbank 1875-ben szerezte meg az első ipari érdekeltségét, amikor kezelésébe vette és egyesítette a budapesti Árpád Malmot és a Blum-féle malmot. Hatáskörének kiterjesztésével és új vállalatok alapításával az 1890-es évek végére létrejött a Hitelbank öt malomipari vállalatból álló konszernje. Ebbe tartozott az Árpád Malom, a szolnoki és a putnoki malom, továbbá a budapesti árpa- és köleshántoló, valamint a fiumei rizshántoló. 1895-ben kialakult a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank malomkonszernje is, amelyhez az Első Budapesti Gőzmalmi Rt., az Erzsébet Malom és a Lujza A Borsod—Miskolci Gőzmalom 1910-ben kibocsátott részvénye (Bodnár Miklósáé felvétele) Forrás: Malomipari Múzeum, Budapest
