Tarján Ferenc: Feltalálók műhelytitkai. Korszerű találmányok és felfedezések (1942)

I. Amit a találmányokról tudni kell

18

a találmány gondolatát adta s a megoldásban kevés része volt, mert ez adta a lehetőséget a munka megindításához, ez hívta fel a szakemberek figyelmét a problémára.

Nemcsak a műszaki tudományokkal foglalkozók, de a legkülönbözőbb foglalkozású egyének közül is kerülnek ki feltalálók. Van közöttük mérnök, orvos, tanár, tisztviselő, iparos, kereskedő stb. Hasonló ez a művészi pályán való érvényesüléshez. Világhírű színészek, festők, szobrászok között is sok olyat találunk, aki nem végzett színi-, illetve képzőművészeti főiskolát. A nagy Edison is mint szegény újságárus fiú kezdte karrierjét.

Mint ahogy a valódi költői alkotás művészi ihletből ered, amelyet nem lehet megrendelésre szállítani, azonképpen a műszaki vagy tudományos találmány sem születik parancsszóra, hanem olyformán, hogy a feltaláló ihletett percében valami ügyes művelettel vagy elgondolással hirtelen megtalálja nyitját oly problémának, ami eddig másnak nem sikerült, illetve amire eddig más nem gondolt.

A feltaláló munkája némileg hasonló az író és a művész munkájához. Míg az íróban és művészben a költői fantázia szellemi kincseket, gondolatokat szül, melyeknek célja a gyönyörködtetés, addig a feltalálóban a tudományos, illetve technikai fantázia működik, mely a praktikus életet szolgáló javakat hozza létre. Vannak kivételes nagy elmék, akikben a költői és tudományos fantázia egyesül: Verne, Jókai, Wells, Kellermann stb. ; ezeknek merészen szárnyaló jóslatai csak évtizedek vagy évszázadok múlva valósulnak meg.

4. A »bölcsek köve« és a »perpetuum mobile« útvesztője

Az előképzettség hiánya okozza, hogy sokan fognak hozzá olyan munkához, melyről már előre nyilvánvaló, hogy megvalósulása azért nem lehetséges, mert a természettudomány alapvető törvényeivel ellenkezik.

Évszázadok óta izgatja a tömegek fantáziáját két ilyen probléma : az egyik a »bölcsek kövén-nek, vagyis á mesterséges arany készítésének feltalálása, a másik, a »perpetuum mobile«, azaz olyan gépnek a szerkesztése, mely örökké járna és munkát végezne anélkül, hogy új energiára volna szüksége.

A régiek a »bölcsek kövé«-t valami rejtélyes, egyetemes gyógyítószernek képzelték, mely alkalmas az aranycsinálásra is. Ettől remélték az örök életet, örök ifjúságot és sok más elérhetetlen vágyát az embernek. Ez a titokzatos vegyszer sok kétes egyént izgatott, sőt napjainkban is izgalomban tart : ezren és ezren kutattak utána, mert az a hit volt elter-