Tarján Ferenc: Feltalálók műhelytitkai. Korszerű találmányok és felfedezések (1942)

I. Amit a találmányokról tudni kell

19

jedve róla, hogy a nem nemes fémekhez adagolva, élesztő módjára hat s azokat nemes fémekké alakítja át.

Főleg a tizenötödik és tizenhatodik században vált nagyon divatossá az aranycsinálás. Az »alkimisták« között legnagyobb hírnévre, Paracelsus von Hohenheim nevű hírneves orvos és természettudós tett szert. Paracelsus szerint a »bölcsek köve« szilárd anyag : csekély mennyisége, bármely fémet arannyá képes átváltoztatni.

Igen nagy azoknak száma, akik a modern kémia megalapításáig az alkímiával foglalkoztak. Az alkímiát, sem tilalmakkal, sem a józan ész logikájával, legyűrni nem lehetett. A kémia alvilága csak akkor tért magához, midőn Lavoisier, Dalton és mások, a modern kémia alapjait lerakták. Ettől kezdve az alkímia sorvadni kezdett, de időnként többször feltámadt. Igen sok szélhámos vitte lépre a hiszékeny vagyonos embereket az aranycsinálás lehetőségével, még e század elején is.

Az alkimisták kémiai úton igyekeztek aranyat előállítani; ez azonban még ma is lehetetlen. De atomrombolással, fizikai úton, melynek semmi köze sincs a kémiához, már lehetségesnek látszik, hogy arany-atommagokat hozzunk létre más atommagokból.

Napjainkban ismét feltámadt az alkimisták álma s nincs kizárva, hogy valamikor megvalósulhat. A fizika fentebb említett legújabb fejezete, az atomrombolás foglalkozik elemek átalakításával más elemekké s már eddig is biztató eredményeket tud felmutatni e téren. A most folyó kísérleteknél ezt úgy vélik elérni, hogy többmillió voltos árammal felgyorsított proton- vagy neutronbombákkal igyekeznek a higanyatommagot szétrobbantani s protonjai vagy pozitronjai közül egyet kiröppenteni: ami ezután marad, az már arany lesz. Tekintve, hogy az arany rendszáma csak eggyel kisebb a 80-as rendszámú higanyénál, elméletileg ez kivihetőnek látszik.

2*

Alkimisták.