Tarján Ferenc: Feltalálók műhelytitkai. Korszerű találmányok és felfedezések (1942)
I. Amit a találmányokról tudni kell
11 A tényleges feltaláló ismeretlen, s mivel ő tökéletesítette és alkalmazta először a velenceieknek a génuaiak ellen viselt háborújában, az utókor az ő nevéhez fűzi a találmányt. Ha a találmányok hosszú sorát vizsgálat alá vesszük, azt találjuk, hogy kevés az olyan találmány, amelynek ne lettek volna előfutárai. Könnyen megállapítható, hogy a találmányok legtöbbjénél az érdem nem kizárólag annak tulajdonítható, akit a találmánnyal kapcsolatban a hír szárnyára vett. Sokszor a találmány csupán befejező aktusa valamely technikai probléma tökéletesedésének, melynek közreműködői, mint a láncszemek függnek össze. Gyakran lényegesen kisebb az érdeme a »nagy feltaláló «-nak, kinek nevéhez fűződik a találmány s aki a siker gyümölcsét élvezi, mint nagyszámú elődeinek, kik szorgos munkájukkal a találmányt annyira megérlelték, hogy az a szerencsés feltalálónak, ki csupán egy jelentéktelen bővítéssel vagy ügyes fogással tette azt a gyakorlat céljaira alkalmassá, mint érett gyümölcs hull az ölébe. A tömeg csak őt ünnepli s nem vesz tudomást azoknak verejtékes munkájáról, akik lehetővé tették a találmány kifejlődését és megvalósulását. Kirívó példa erre a drótnélküli távíró feltalálása. Tagadhatatlan, hogy Marconi nagy érdemeket szerzett e találmánynak a gyakorlat céljaira való alkalmassá tételével, de mennyivel nagyobb az érdeme e probléma megoldása körül Maxwellnék, H ért znék, Popoffnak, Branlynek és .Lócáénak, akik egész életüket és tudásukat szentelték e problémának, melyet a 22 éves szerencsés ifjú egy ügyes fogással sikerrel befejezett. Az is előfordult már, hogy ugyanazt a találmányt ketten egyidejűleg, de egymástól teljesen függetlenül találták fel. így történt ez például legutóbb az elektroncső feltalálásánál is, melyet az amerikai Lee de Forest és az osztrák Robert v. Lieben egymástól függetlenül hoztak létre. Leverrier, francia és Adams, angol csillagász, ugyanabban az időben, de egymástól függetlenül fedezték fel a Neptunusz bolygót, pusztán számításaik alapján, az Uránusz bolygó pályájának zavarából. A technikai találmányok igazi lendülete csak a múlt század negyvenes éveitől számítható. Az utolsó százesztendőben a technikai kultúra sokkal messzebb jutott, mint a megelőző évezredek alatt. A tudományos kutatás még nemrégiben majdnem kizárólag az állami tudományos intézetekre korlátozódott. Ma már azonban különösen külföldön, a nagyobb iparvállalatok is létesítenek kutató-laboratóriumokat, amelyek a mérnökök, fizikusok, vegyészek százait foglalkoztatják. Ezek a kutatóintézetek rohamlépésekkel viszik előre a technika fejlődését és hozzák létre a legjelentősebb találmányokat.
