Tarján Ferenc: Feltalálók műhelytitkai. Korszerű találmányok és felfedezések (1942)
I. Amit a találmányokról tudni kell
12 2. A gép és az ember harca A mai gazdasági válságban gyakran vetik fel a kérdést, vájjon boldogabbá tették-e az embert a technika és a tudomány vívmányai, avagy szükségleteink rohamos gyarapításával csak az élet terhét súlyosbították-e ? A világgazdasági válságot előidéző okok között sokszor említik a technikai találmányokat és a gépeket, mint olyanokat, amelyek oly bőségben ontják a javakat, hogy végül már nem lehet azokat értékesíteni. A gépek ellenségei azt mondják, hogy a gépek okai a növekvő munkanélküliségnek s nyomornak. Azt állítják, hogy a gépek fosztják meg a munkást kenyerétől ; a gép a szülőoka a világválságnak, mert az ember a gép rabszolgája lett. Pedig fordítva van ; a gép emelte ki az embert a rabszolgaságból s csakhamar az egész gazdasági életet átalakította. A jó és tökéletes gépek az ember munkaidejének leszállítására, szellemi életenék fokozottabb kifejlesztésére vezettek. Elfelejtik a gépek vádolói,hagy a haladást, a fejlődést megakadályozni nemcsak nem lehet, de bűn is lenne. Az első gépszövőszék, a varrógép és gőzmozdony feltalálóit meglincseléssel akarták jutalmazni. Holott mi lett volna az egyre jobban szaporodó emberiségből, ha szükségleteit még mindig kézierővel kellene előállítania, vagy ha a termést hetekig kellene ekhós szekereken szállítania? Sajnos, a technika fejlődésével nem tart lépést az ember egyéni és társadalmi fejlődése. Ebben rejlenek a létező bajok forrásai. Ha ez a fejlődés bekövetkezik, akkor a gép nem lesz ura az embernek, hanem szolgája. Mintahogy az első gépek a rabszolgaságot szüntették meg, úgy a technika további fejlődése, az ember teljes felszabadítását eredményezi majd. A nagy technikai hadjárat még nem fejeződött be, még csak félúton tartunk. Felépítettük a gépek világát, lelkünk azonban még bizonytalanul imbolyog ebben az új világban. A feltalálók titáni küzdelme szembe fordul a gépek ellenzőivel s a világot a gépek világává törekszik tenni. Az emberi művelődés gyarapodásával mindinkább fokozódnak szükségleteink. Amikor egy találmány új árut hoz a piacra s azzal együtt új szükségletet ébreszt, nemhogy munkanélküliséget okoz, hanem új munkaalkalmat teremt. Az új találmányok kezdetben csak a fényűzést szolgálják, mint például az írógép, a telefon, az automobil, a repülőgép stb., de idővel közszükségletté válnak és kielégítésük új iparágak fellendülését idézi elő. Kétségtelen, hogy minden új találmánnyal kapcsolatban a munkások egy része elveszti kenyerét, de viszont minden újítás új kereseti és gazdasági lehetőségeket nyújt. A gépek folytán felszabaduló munkások az
