Tarján Ferenc: Feltalálók műhelytitkai. Korszerű találmányok és felfedezések (1942)

I. Amit a találmányokról tudni kell

10 rezgések és másodpercenként 10—20.000-ig terjednek, fülünk útján érzékeljük őket. Ha viszont éterrezgések, ezeket csak 5 billió rezgéstől felfelé tudjuk érzékszerveinkkel közvetlenül érzékelni. És pedig: 5 billió rezgéstől 410 billió rezgésig, mint sugárzó meleget érzékeljük e rezgéseket s innen felfelé, vagyis ha a rezgések száma még szaporább lesz, egész 755 billió rezgésig, mint a spektrum különböző fénysuga­rait, szemünkkel vészük őket tudomásul. 755 billió rezgésen felül már képtelenek vagyunk a rezgésekből származó sugarakat érzékszer­veinkkel érzékelni. Érzékszerveink csak igen korlátolt mértékben képesek a rezgé­seket felfogni. Tudásunk, Galilei és Newton óta, főleg annak a világnak kikutatásával bővült óriási mértékben, amely kívül esik primitív érzék­szerveink észleleti körén. Érzékszervei tökéletlensége, illetve korlátozottsága arra kész­tette az embert, hogy mesterséges érzékszerveket, műszereket, készü­lékeket alkosson magának, amelyek segítségével a sugárzásoknak úgyszólván valamennyi faját érzékelni képes legyen. Technikai úton segített magán. A szem teljesítményének fokozására feltalálta a táv­csövet, a teleszkópot és a mikroszkópot ; izomerejének növelésére a különféle gépeket. A spektroszkóp feltalálásával lehetővé tette, hogy még azoknak az égitesteknek tulajdonságait is megismerje, amelyek a legfinomabb teleszkópban is láthatatlanok maradnak. Sikerült helyü­ket, összetételüket, súlyukat megállapítania, sebességüket meghatároz­nia. A rádió feltalálásával az elektromágneses rezgéseket ejtette hatal­mába. Hihetetlen szívósságai hárít ja el a gyenge ember a leküzdhetetlennek látszó akadályokat, hogy a természet rejtett kincseit hatalmába kerítse s az emberiség javára fordítsa. A hiányérzetek kielégítésére létesültek a különféle találmányok, melyek az emberiség haladásának és boldogu­lásának útját egyengetik. Társalgás közben, a technika vívmányaival kapcsolatban, gyakran hangzik el a kérdés, ki a feltalálója egyik-másik találmánynak? E kérdés helyes megválaszolása nem is olyan egyszerű, mint ahogy azt sokan hiszik, mert legtöbbször nem elegendő pusztán a név megemlítésé, szük­séges azokat az úttörőket és kutatókat is felsorolni, akik a találmány megvalósulását, gyakorlatbavételét munkásságukkal előmozdították. A nagyközönség kényelemszeretetből, felületesen, rendszerint csu­pán egy-egy személy nevéhez fűzi a találmányokat s így gyakran meg­esik, hogy olyanokat szerepeltet egyik-másik találmány feltalálójául, akiknek a találmány létrejötte körül tulajdonkép semmi vagy csak igen kevés részük volt. így például egészen bizonyos, hogy Berthold Schwarz, freiburgi szerzetesnek kevés része volt a puskapor feltalálása körül.

Next

/
Thumbnails
Contents