Gibson, Charles Robert: A tudomány hősei - Ismeretterjesztő könyvtár (Budapest, 1933)

Galileo Galilei (1564-1642)

A TUDOMÁNY HŐSEI

őket. Egy nagy matematikus kijelentette, hogy az új csillagok nem láthatók, amíg bele nem teszik őket a messzelátóba. Tanárok vonakodtak belenézni a távcsőbe, hogy meg ne győzhessék őket. De még akik belenéztek is, kinyilvánították, hogjr az egész dolog tévedés, káprázat; a messzelátó jó lehet földi tárgyak vizsgálására, de teljességgel hamis, csalóka, ha az eget fürkészszük vele.

Galilei más csillagokat is fedezett fel. Voltak, akik kétségbe akarták vonni elsőségét, merthogy nekik is volt teleszkópjuk. Az új csillagokat így emlegették : «Galilei égi újdonságai».

Galilei elhatározta, hogy elmegy Rómába és bemutatja felfedezéseit. A híres embernek kijáró tisztelettel fogadták. A Római Collégium egy bizottsága, négy tudós férfiú, kinyilatkoztatta, hogy meg vannak győződve Galilei felfedezéseinek valóságáról. V. Pál pápa biztosította Galileit jóindulatáról. Galilei népszerű emberként tért haza. És mégis mi történt? Amikor kiadta munkáját az úszó testekről (amelyben a hidrosztatika törvényeit fejtegeti), az arisztoteleszi bölcsek megint ellene röffentek.

De lássuk most, miképpen jutott súlyos összeütközésbe a római egyházzal.

Galilei egykori tanítványa, Castelli, tanította ekkor a matematikát a pisai egyetemen. Castellinek nem volt szabad azt hirdetnie, hogy a Föld kering a Nap körül. Hűséges tanítvány volt, éppen ragaszkodása sodorta bajba mesterét. A toscanai nagyherceg asztalához volt hivatalos ebédre. A vendégek között ott volt egy tanártársa is, izig-vérig arisztoteleszi «gondolkodó». Ez az ember igyekezett megkömyékezni az özvegy hercegnőt.

58

<