Gibson, Charles Robert: A tudomány hősei - Ismeretterjesztő könyvtár (Budapest, 1933)
Galileo Galilei (1564-1642)
GALILEO GALILEI Azt mondogatta, hogy habár igazak is Galilei felfedezései, tökéletesen téved, hogy ezek a felfedezések bizonyságai volnának a Föld keringésének a Nap körül. Hz a felfogás különben is ellentétben van a szentírással, tehát az egyház létét fenyegeti. A hercegnő erre Castellihez fordult, mi a véleménye erről a dologról. Galilei hűséges követője mindent elkövetett, hogy a bibliát kihagyja a játékból, de nem lehetett, mert a kérdés egyenesen fel volt vetve : összeegyeztethető-e a Föld keringésének a tana a szentírással, igen vagy nem. Castelli oly sikerrel védte Galilei tanítását, hogy az egész vendégsereg igazat adott neki, csak az özvegy hercegnét nem sikerült meggyőzni. Az arisztoteleszi professzor nem vett részt a fölidézett vitában. Castelli hosszú levelet írt mesterének, Galileinek. Megírta, mi történt az ebéden. Ez a levél sodorta bajba Galileit, mert válaszolt rá s bár válaszát magánlevélnek szánta, Castelli sokszorosította, hogy meggyőzzön másokat is Galilei igazáról. Az is lehet, sőt valószínű, hogy valaki ellopta a levelet és másolatát kezébe juttatta bizonyos szerzeteseknek. És ebből kerekedett a baj.. A levél lényegét összesűríthetjük Galileinek ebben a másutt használt ötletes mondásában : A biblia nem arra tanít minket, hogyan mozog az ég, hanem hogy mi hogyan juthatunk az égbe. Egy firenzei jezsuita pap textusába foglalta Galilei nevét szójáték formájában és így kezdte prédikációját : «Galilea-beli emberek, miért álltok és fürkészitek az eget?» Prédikációját azzal kezdte, hogy a matematika ördögi mesterség s hogy a matematikusok minden eretnekség 59
