Gibson, Charles Robert: A tudomány hősei - Ismeretterjesztő könyvtár (Budapest, 1933)
Galileo Galilei (1564-1642)
GALILEO GALILEI tudjuk, hogy a francia udvar mohón várta, hogy Galilei valamelyik égitestet a királyról nevezze el. Az olasz tudós csak a király meggyilkoltatása után közölte ezt a megtisztelő kívánságot. A francia udvar leveléből vesszük át az itt következő sorokat : «Második kérés és legsürgetőbb, hogy ha felfedez még egy szép csillagot, nevezze el azt Franciaország nagy csillagáról, a földkerekség legragyogóbb csillagáról; jobban szeretnénk, ha a Henry nevet örökítené meg vele, mintsem a Bourbon-t, ha önnek is úgy tetszik. Ha így cselekszik, nagyon igaz, derék és helyénvaló dolgot cselekszik; hírnévre tesz szert és biztos jólétre maga is, családja is. Erről biztosíthatom becsületemmel. Nagyon kérem tehát, fedezzen fel amily hamar csak lehet valami égitestet, amely méltóképpen viselhetné 6 Felsége nevét». Alit szóltak vájjon a régi arisztoteleszi iskola makacs hívei, a professzorok és tanítványok, az ő lenézett filozófusuk új felfedezéséhez. Megkíséri ették a maguk módján bizonyítgatni, hogy az új planéták nem is léteznek. íme egy jellemző «érv». Firenze egyik nagy csillagásza így okoskodott : Hét nyílás van az emberi fejen : két szem, két fül, két orrlyuk és a száj ; hét a fémek száma, a hétnek is hét napja van, azért hát bolygó is csak hét lehet. Egy másik tudós meg azt fejtegette, hogyha azok az állítólagos csillagok szabad szemmel nem láthatók, akkor nincs is semmi közünk hozzájuk, földünkre semmi hatással nincsenek ; s minthogy ilyen módon haszontalanok és hiábavalók, tehát nem is léteznek. t-Olyan is volt, amelyik egyszerűen így érvelt : az új bolygók nem létezhetnek, mert Auisztotelesz nem említi 57
