Gibson, Charles Robert: A tudomány hősei - Ismeretterjesztő könyvtár (Budapest, 1933)

Galileo Galilei (1564-1642)

A TUDOMÁNY HŐSEI

Egy barátja ajánlására megkapta a padovai egyetem matematikai tanszékét. Ott már harmadfélszer annyi volt a fizetése, mint Pisában — még mindig szegényes kereset. Annál is szegényesebb, mert apja nem élt már és az ő vállára nehezedett a család gondja.

Anyagi bajain úgy igyekezett segíteni, hogy leckéket adott, kosztos diákokat tartott és mérnöki gyakorlatot folytatott. Majd pedig műhelyt rendezett be házában fizikai műszerek gyártására. Maga mellé fogadott egy munkást, szállást adott neki házában, sőt annak a feleségét és gyermekét is tartotta.

*

Ha Galilei nevét halljuk, az jut eszünkbe róla legelőször, hogy ő volt az, aki elsőnek hirdette, nyiltan, hogy a Föld kering a Nap körül. Ez nem egészen így van.

Olaszországban erősen tartotta magát a ptolomaioszi elmélet, hogy a Föld a világegyetem mozdulatlan középpontja. Előadásaiban Galilei is ezt a régi elméletet tanította. De Keplernek írt levelében vallomást tesz meggyőződéséről: «Sok éve már, hogy meghódoltam Copernicus véleménye előtt». Aztán kifejti, hogy bölcsebbnek látja hallgatni erről a dologról, «oly sok a bolond» ezen a világon.

Galilei matematikus hírneve gyorsan terjedt. Idegen tanítványok, fejedelmek sereglettek Padovába előadásaira. Közöttük volt egy angol, Harvey, aki később híressé vált a vérkeringés felfedezéséről.

De ha Galilei olyan óvatos volt és okos, hogy nem hirdette a copernicusi felfogást, hogyan zúdította mégis

54