Gibson, Charles Robert: A tudomány hősei - Ismeretterjesztő könyvtár (Budapest, 1933)

Egyetemi tanárok két évezreddel ezelőtt

EGYETEMI TANÁROK KÉT ÉVEZREDDEL EZELŐTT

a Kr. előtti harmadik században. Ez a tudós a geometria segítségével kiszámította a Nap és a Hold távolságát a Földtől. Helyes nyomon indult el, de tökéletlen műszereivel rosszul mérte meg a hajlás-szöget, ezért aztán hamis eredményre jutott.

Arisztarhosz egyik utóda, az alig néhány évvel fiatalabb Eratosztenesz, a Föld nagyságát mérte meg. Számítása szerint a Föld kerülete 48,000 kilométer. A valóságban 40,000 kilométer. Eredménye tehát meglepően közel jár az igazsághoz. 6 volt az, aki megtanított rá, hogyan mérjük meg ezt a hatalmas földtekét, amelynek lakói vagyunk s amelynek mindig csak egy-egy elenyészően kicsi darabkáját láthatjuk. Ha figyelembe vesszük szögmérő műszerének gyarlóságát, mérésének eredménye bámulattal tölt el. Eratosztenesz nyolcvan éves korában megvakult. Eletuntságában halálra éheztette magát.

Arisztarhosznak is, Eratosztenesznek is kortársa volt Arhimedesz, a híres matematikus. Neve ismerősen cseng. Arhimedesz 287-ben született, Krisztus előtt, Siracusában, Sicilia szigetén. 6 is az alexandriai hírneves egyetemen tanult. Euklidesz nem élt már akkor, de Arhimedesznek is akadt jeles tanítója a számtan és mértan tudományában.

Arhimedesz hűséges barátja volt Hierónak, Siracusa királyának. Alighanem atyafiságban is voltak egymással.

Királya számára sok rémületes hadigépet eszelt ki.

Ha Arhimedesz nevét halljuk, «Arhimedesz törvénye» jut eszünkbe.

Ennek a fizikai törvénynek fölfedezése összefügg azzal a jól ismert történettel: hogyan leplezte le Arhimedesz Hiero király aranyművesének a csalfaságát.

23