Gibson, Charles Robert: A tudomány hősei - Ismeretterjesztő könyvtár (Budapest, 1933)
Egyetemi tanárok két évezreddel ezelőtt
A TUDOMÁNY HŐSEI A király átadott az aranyművesnek bizonyos súlyú színaranyat, hogy csináljon belőle koronát. A korona elkészült. A királynak gyanúja támadt, hogy az aranyműves a színarany egy részét megtartotta és helyette ezüstöt tett a koronába.* Súlya pontosan annyi volt, mint az arany súlya, amit kapott, színe is színaranyat mutatott. A király váltig törte a fejét, hogyan leplezhetné le a csalárdságot. Töprengésében tudós barátjához, Arhimedeszhez fordult tanácsért. A feladat zavarba ejtette a matematikust. Annyira belemélyedt a problémába, hogy még a fürdőbe menet is ez a kérdés foglalkoztatta. Amikor belelépett a medencébe, feltűnt neki, hogy a víz kicsordul a medence szélén. Ez a mindennapos, egyszerű megfigyelés vezette rá, miképpen oldhatná meg a rábízott feladatot. Kiugrott a vízből, még ruháit se kapta magára, kirohant az utcára és izgalmában egyre ezt kiáltozta : — Euréka! Euréka! (Megtaláltam!) Csakugyan. A terv készen volt. A koronát beleteszi egy vízzel telt edénybe és megméri a kicsorduló vizet. Aztán ugyanakkora súlyú színaranyat tesz az edénybe. Ha ugyanannyi víz ömlik ki az egyik és a másik esetben, akkor a korona színaranyból való. Ha kevesebb, akkor meg van hamisítva. Galilei elképzelése szerint Arhimedesz jóval bonyolultabb módon hajtotta végre kísérletét, mint ahogy azt a görög hagyomány elbeszéli. Galilei szerint Arhimedesz mérleget készített Egy hosszú bot egyik végére * Mellesleg szólva, a színarany nem is alkalmas az arany - müvességre. Más fémekkel ötvözik, hogy keményebb legyen. Még az aranypénzekben is sok a réz (egytől tíz százalékig). A fordító. 24
