Laky József: A lámpa históriája (Budapest, 1988)

Bevezetés

Laposbelű lámpa csavarszerkezete sisakkal (Zsámbéki Lámpamúzeum anyagából)

Fémkürtös lámpás (Pásztor Mihály: A közvilágítás Budapesten)

megtoldották a napot, elősegítve ezzel a manufaktúrák, az első ipari üzemek munkáját, a feltalálók alkotását. Az új találmányok és az ipar révén viszont mind nagyobb fényű lámpák születtek, amelyek aztán még jobban elősegítették az iparosodást és a technika fejlődését és így tovább . . .

Az első jelentős eredmény a világítóeszközök területén az antwerpeni Frankenstein találmánya: a csavarkerék (17. sz.). Ha a bél felső vége leégett, a csavarkerék fogai feljebb csavarják azt. Ez a szerkezeti megoldás mind a mai napig használatos.

A 18. sz. bővelkedik műszaki újdonságokban: 1780-ban Carcell feltalálta a pumpás, kanócos lámpát, amelyet a 19. sz. végéig számos világítótoronyban is használtak. Az óraműves szivattyúszerkezetben rugók által feszített dugattyú nyomja fel az olajat.

További lendületet adott a fejlődésnek, hogy 1783-ban a francia Légért feltalálta a laposbelet. 1783-ban Aime Argand genovai fizikus a világítástechnika szülőatyja - egy svájci órás fia, a híres francia Lavoisier tanítványa — Párizsban megszerkesztette az első körégős lámpabelet, megvalósítva ezzel a központi levegőszabályozást. A körégős lámpabél nem lapos szalag, hanem cső alakú, és egy fémcsőre van ráhúzva, hogy a levegő kívülről és belülről is táplálhassa a lángot. Ehhez járul még a láng működését elősegítő lángelosztó sapka, ez - helyes beállítás esetén - kiküszöböli a láng füstölését. E módszerrel a láng erősebbé, fényesebbé válik; fényerőssége akár 200 cd-t is elérheti.

Argand találta fel a kisméretű fémkürtőt is: a fémlámpák tetején kis, begörbített csővel fokozható a láng levegőellátása. A kürtőt nem közvetlenül a lánghoz tették, ezért nem vált be. Viszont az ötlet továbbfejlesztéseként megjelenő üvegcilinder (kürtő, bura) máig is használatos. E zseniális találmány Argand társának, Quinquettnek nevéhez fűződik.

Denis Davidov Vasziljevics orosz tábornok, költő (1784-1839) írja:

„ . . . fénytől ragyog a terem, a parkett,

oka a sok gyertya, s Quinquett!”

1836-ban látott napvilágot a moderateur (moderátor) lámpa. A feltaláló Franchot, a Carcell szivattyús-óraműves szerkezetét egyszerűsítette oly módon, hogy rugóval oldja meg az égőanyag továbbítását a közlekedőedények törvénye szerint. Noha még ez is meglehetősen bonyolult utántöltő szerkezet, előnye, hogy a láng kanóc nélkül ég. Kulccsal felhúzható óraszerkezetes szivattyú adagolta az olajat a Casch típusú olajlámpában (19. sz. második fele).

38