Laky József: A lámpa históriája (Budapest, 1988)
Bevezetés
A nagyobb fényerő elérésére alapvető feltétel a láng táplálásának módja, a megfelelő léghuzat és az égéstermékek (füst) eltávolítása. Erre alkalmas eszköz az üvegcilinder mind a laposbeles, mind a körégős lámpákon. Széles körben elterjedtek a wanzer és krancow üvegburák, amelyeket Angliából importáltak. A laposbeles és a körégős lámpák között átmenetet képezett a Kozmosz típusú lámpa. Ezt nyugodt lángja miatt olvasólámpának használták. A duplexégős lámpát Hinks találta fel. Ebben egymással párhuzamosan két laposbél égett, ez növelte a fényerőt. A párhuzamos beleknek egyforma hosszúaknak kell lenniük, az üvegcilinder keresztmetszete nem kör, hanem ellipszis. Világításon kívül üvegházak fűtésére használták. A világító gáz Az eddigi fényforrások nem stafétaszerűen, hanem párhuzamosan kisebb-nagyobb időeltolódással követték egymást. Az első világháború idején pl. még rendszeresen kapható fáklya (1. Ulrich árjegyzéke) és gyertya is, miközben a városokban villanynyal, vidéken petróleumlámpával világítottak. A gázláng ellenben hirtelen lobbant be a világítás történetébe. A szükségszerűség hozta létre: a kor iparának már kevés volt a gyertyák és az olajlámpák fénye. Elsőként Cleyton állított elő mesterségesen gázt 1739-ben kőszén száraz desztillációjával. 1786-ban két gyógyszerész, Dundonald és Pickel würtzburgi laboratóriumukban elkészítették az első gázlámpát. 1792-ben Angliában W. Murdoch mérnök (1754-1839) cornwalli műhelyeit már gázzal világította. A világítógázt gázdús szénből kapta hevítés után száraz lepárlással. A természetes gáz első hívei, Zoroaszter tűzimádói, már a 6. században a Kaszpitengeri Apseron félszigetén templomot emeltek az örökké égő földgázforrások fölé. A természetes gázt (94% mocsárgáz) először az Egyesült Államokban, 1824- ben használták fel világításra; ekkor járt ott Lafayette tábornok, akinek tiszteletére rendezett ünnepélyen a falusi vendéglőt egy közeli kútból csöveken vezetett földgázzal világították ki. Gázfúrást 1859-ben végeztek először Tituswille-ben, Nyugat- Pennsylvaniában. A gázvilágítást már 1802-ben a párizsi világkiállításon is ismerték. A gázvilágítás előnye az eddigi világítóeszközökkel szemben, hogy működés közben az üzemanyag-ellátásuk folyamatos. Az első megoldása egyszerű: csappal fel-Különféle lámpaüvegek, lámpacilinderek (C. A. Meadows: Oil Lamps) Olajpumpás, rugós, sárgaréz moderateur lámpa 1800-ból (D. Pillitz—G. Schmidt) 39
