Laky József: A lámpa históriája (Budapest, 1988)

Bevezetés

Arábiában függő, úszóbeles kék kőlám­pást és színes cserépmécsest használtak (3. ábra). A Perzsa öbölbe ömlő Eufrátesz-parti Ur (ma Mugajjar) városban a második világháború után kagyló alakú agyaglám­pásokat ástak ki, de volt közöttük rézből, ezüstből és aranyból készült példány is. Méretük alig haladta meg a 10 cm-t. Palesztinában i. e. a 6. századból cserép­ből készült kagylólámpásokat is találtak csőrrel. Csiga alakú lámpásaik felfelé álló vagy görbülő csőrűek, bronzlámpásaik ha­sonlók a korabeli görög és etruszk lámpák­hoz. Legtöbbjük talpas vagy hordozható, de szép számmal akad függeszthető is, láncon lógó, lefelé fordított kehely alakú törzzsel. Talapzatukból egy vagy több csőr van a kanóc részére. A kehelyforma törzsét állatok, szirének, szatírok, nőalakok, dom­­bozatok díszítik (3. ábra). Perzsia (i. e. 9. századtól) világítására Arábia és Palesztina hatott, lámpáik ha­sonlók: kör alakúak, hosszú, néha lefelé forduló csőrük van. Lámpásaikban trópusi szezám- (sesamum inticum) olaj égett. Egyszerűbb házakban régi szokás sze­rint fenyőszurkos vagy viaszos vesszőnya­lábból készített fáklya világított, a tehető­sebbek hasogatott fenyőlécet alkalmaztak. Cserépmécseik színesek, nyitott vagy zárt csőrös kagylók, de készültek oldalt vastag kanóccal, egy vagy két csőrrel, felül olajtöltő torokkal, a kézben tarthatók kis füllel. Mediterrán fények A Földközi tenger szigetvilágának és kör­nyékének világítása sokban azonos a közel­­keleti világítással, hiszen a hajózás során a partok mentén szerte ugyanazok a szoká­sok terjedtek el. Az i. e. 8-6. században a Arab mécs (F. W. Robins: The Story Of The Lamp) Palesztin mécs felfelé álló csőrrel i. e. 8. századból (The Rushlight Club: Early Lighting) Földközi-tenger mellékén az ültetvénye­sek olajfa ligeteiket és erdőiket rabszol­gákkal műveltették. Az olivát (olajbogyó olaját) a tengeren sokevezős hajók, a szá­razföldön karavánok szállították a római és görög városokba. Ezt az olajat, valamint ri­cinust égették a csigák és kagylók házából készült lámpásokban, vagy a hasonló alakú, fazekas kézművesek készítette agyag- és cserépmécsekben. A szigeteken is (Korzika, Szardínia, Szi­cília, Málta, Kréta, Ciprus stb.) általában a csiga alakú lámpák terjedtek el. Némely csigafajtának alul kimenő bélcsatornáját használták fel a kanóc kivezetésére; így ezeken már adott volt a béltartó. I. e. 2500- ból származó leletek között lámpásnak használt cserépből, sőt alabástromból készített csigaházak is találhatók, néme­lyek fényezett változatban. Málta szigetén használták a durva két­­csőrű, kagyló alakú cserépmécset és ugyan­ennek finom változatát, hasas váza formá­jú, pirosra festett cserépből, amelynek egyik oldalán nagy nyílást hagytak a fény-24

Next

/
Thumbnails
Contents