Laky József: A lámpa históriája (Budapest, 1988)

A szellem világa

Díszes ón Chanuka lámpa nyolc mécsessel (The Rushlight Club: Early Lighting) ti győzelmének mécsese. A nyolc napig tartó ünnep alatt a nyolc egymás melletti mécset a különálló mécsről gyújtották meg. Templomi alakja nagy, kisebb a házi cha­nuka, sárgarézből vagy ezüstből készült. Az istentisztelet rendje szorosan össze­függ a kultikus világítóeszközök használa­tával és formájával, amely pontosan elő volt írva. Az egyéb világítóeszközök mécs, koppantó, olajkorsó stb. használatát is előírás rögzíti, állandóságukról pedig a pa­pok kötelesek gondoskodni. A görög mitológia is számos vonat­kozásban kapcsolódik a világítóeszközök­höz. Mint több istent hívő vallás, az istene­ket megszemélyesítette, így a napi élet és a vallási gyakorlat összefonódott. Krónos és Rheia gyermeke Zeus az Olümpuszon élt és a világ rendje ellen vétőket fegyverével, a villámmal sújtotta le. Zeus nővére, Hestia a házi tűzhelyeket védte. A görög családok házaiban ugyanis külön helye volt a házi tűzhelynek, amely nem aludhatott ki soha. Erről régi szokás szerint mindig gondos­kodni kellett. A templomok az ősi háztípust formáz­zák és az istenek szobrának befogadására épültek. A kék és piros színekkel díszített, rendszerint két oszlopsoros, arányában monumentális templomok három hajóra tagolt belsejét általában csak a kitárt ajtó­kon bejövő természetes fény világította meg. Bennük a jósok az istentisztelet során az oltáron bemutatott áldozatok mellett az ott égő olajlámpa égéséből is jósoltak. A rómaiak vallási világítóeszközei is a többistenhit kultúrájához tartoztak. A vallással kapcsolatos görög építészetből so­kat átvett a római templomi építészet, de belső kiképzés terén a rómaiaké eltér a gö­rögökétől. A templom alapformáját ugyanis az etruszkoktól vették át: magas emelvé­nyen elöl felvezető lépcsősor, mélyen be­nyúló oszlopcsarnok oszlopokkal díszítve. Jellemzők a bazilikastílushoz hasonlító, és gyakoriak a kerek alaprajzú templomok. Kerek alapra épült pl. a Vesta templom, amely a római Fórumon állt. A templom­ban égő örök szent tüzet az állami tűz isten­nője, Vesta személyesítette meg. A tűzből tűzgyújtáshoz bárki vihetett parazsat. A templom eredetileg vesszőfonadékból ké­szült, szalmával fedett kunyhó volt, de - érthető okokból - leégett. Ezért előbb vályogból, később kőből, majd márványból is felépítették a szentélyt. A templom ajtajához kelet felől lépcsők vezettek. A falat húsz gazdagon díszített korinthoszi oszlop vette körül, a kerek fa­lak fölött középen nyitott kupola emelke­dett, ezen keresztül távozott a tűzhely füst­je. A tüzet minden március 1-jén gyümölcs­fadarabok összedörzsölésével vagy gyújtó­tükrökkel újragyújtották. 144

Next

/
Thumbnails
Contents