Laky József: A lámpa históriája (Budapest, 1988)
Út és a fény
építtetett, amely az 1539. évbeli térképeken is szerepelt és máig is áll. 1531-ben a Balti-tengeren a Rigai öbölben Hiiumaa (Hiuma) szigetén létesítettek világítótornyot, amely a mai napig is működik. 1576-ban épült a Borkum fénye (Keleti Fríz-szigetek), majd ezt 1602-ben Wangerooge követte, amelynek kőszén tüze Szent Mihály napjától karácsonyig (szeptember 29-december 24.), és húshagyó keddtől húsvétig égett. 1630-ban Helgoland és Rügen szigetén gyertya világított a toronyban, de mivel ezt a szél gyakran eloltotta, visszatértek a régi megoldásra, égő szénnel világítottak a hajóknak (1. a térképet). A Weser torkolatánál épült 1700-ban a Roter Sand (vörös homok), amelyet egy vihar elpusztított, ám a helyreállítása után még 46 évig működött, ekkor tűz pusztította el. Az angol szigeteken jelzőtűzként két vagy hat gyertyából álló fényt használtak 200 évig. Világítottak még olajméccsel, fahasábbal és a széntüzeléssel is, noha ez utóbbi szabályait csak a 17. században fektették le. Egyik legnagyobb méretű tornyuk az Eddistoni szírieken (St. Austelli öböl) létesült 1696-ban. 1703-ban elpusztult. Az 1756-ban újjáépített torony 1880- ban ronccsá lett, a tenger kimosta a talajt alóla. Jelenlegi utóda 40 yardnyira áll az eredeti helyétől. 1698-tól 1810-ig világított az az angol torony, amelyet az Elder Brethen (Szentháromság) szeretetház kezelt és látott el gyertyával és élelemmel. A kezelő jutaléka aszerint nőtt, minél tovább égett a gyertyája. 1681-től alkalmazták az ún. lantornaiiveget és az üvegburát szélvédőnek, de ezt a tűz bekormozta, és csökkent a fényerősség. Kedvező világítást csak az ellenzős olajlámpa tett lehetővé. A középkor végén a szerzetesházak csökkenésével a jelzőtüzek kezelése a céhek feladata lett, a költséget pedig a hajótulajdonosok viselték. Az újkor egyik híres világítótornya a La Manche-csatorna bejáratánál Ouessant mellett épült. Oroszországban 1702-ben I. Péter cár rendeletére a Don torkolatánál épült az első világítótorony a flotta mozgásának irányítására. 1803-ban a Koksher szigetén A Rodoszi Kolosszus bronz szobra i. e. 285-ből (Marjai Imre: Nagy hajóskönyv) 121
