Laky József: A lámpa históriája (Budapest, 1988)
Fények az utcán és a munkahelyen
helyzete miatt késett az utcai közvilágítás bevezetése. Ennek utóhatásaként a villamos lámpa a közvilágítás területén csak akkor tudott igazán tért hódítani, amikor a háborús események miatt a gáz előállításához szükséges szén szállítása akadozott. Ennek ellenére még a második világháború idején is 6000 gázlámpa égett. Az utolsó példányok a Schlick-Nicolson gyártmányú 3,5 m magas, lírás öntöttvas kandeláberek, amelyekből már csak egy-egy példány található a Gellérthegyen és a Magyar Elektrotechikai Múzeumban (Budapest, Kazinczy u. 21.), (29. ábra). A Főváros 1 893-ban két vállalattal szerződött: a Ganz és Társa leányvállalata a Magyar Villamossági rt.-vel és a Budapesti Általános Villamossági rt.-vel. E két vállalat saját ágazataival vállalkozott arra, hogy a magánfogyasztás világítási és munkaáram-igényét kielégítse. A Magyar Villamossági rt. (V., Váczi út 76.) telepén, a Tisza, a Visegrádi és a Dráva utcák között, váltakozóárammal látja el a fővárost, Zipernovszky Károly, Déri Miksa és fíláthy Ottó által tervezett transzformátorok segítségével. Ugyancsak a Magyar Villamossági rt. szerepelt már az 1885-i Országos Kiállításon; a pavilonokban az általa fejlesztett villany égett. A millenniumi kiállítás során a nevezetes középületek közül az általa fejlesztett villamos árammal világították ki a királyi Palotát, a Nemzeti Színházat, a Nemzeti Casinót, az Állami Nyomdát, az Óbudai Dohánygyárat, a Royal, a Bristol és a Continental Szállót, a Somossy Mulatót (ma Fővárosi Operettszínház), a New York Kávéházat, a Lipótvárosi Casinót, a Terézvárosi Kört, a Drechsler-féle nagykávéház és vendéglőt, valamint az Ősbudavár és Konstantinápoly Mulatót. A kiállítás területén 280 ív- és 912 izzólámpa égett. Ugyancsak a millennium idején adott áramot a Budapesti Általános Villamossági rt. a fogyasztóinak, köztük 3 templomnak, 9 középületnek, 4 tanintézetnek, 5 klubnak, 55 szállodának, kávéháznak, ill. vendéglőnek, 19 banknak és hitelintézetnek, 5 biztosítótársaságnak, 29 gyárnak és irodának, 5 szerkesztőségnek és nyomdának. A Budapesti Általános Villamossági rt. négy fő részből állt: a főállomás (Visegrádi, Berzencei, Tutaj és Bessenyei utcák által határolt területen) a külső Váci úthoz közel feküdt, a három alállomás pedig a Kazinczy utca 21 -ben (ma: Magyar Elektrotechnikai Múzeum), a Dávid és a Murányi utcában volt. Annak ellenére, hogy a Magyar Villamossági rt. váltakozóárammal, a Budapesti Általános Villamossági rt. egyenárammal már a millennium előtt számtalan köz- és magánépületet látott el, villamos közvilágítás a millenium idején még nem volt. Csupán a Ganz és Társa Vasöntödéjében készült 1878-ban villamos ívlámpa a Ganz Az első budapesti ívfénylámpa modellje a Rákóczi úton 84