Vadászi Erzsébet: A bútor története (Budapest, 1987)
Reneszánsz bútorművészet
г л 102. Asztalszék; angol (?) 1600 körül (Baden-Baden) 103. Karosszék; spanyol, XVI. század (Egykor a Figdorgyüjteményben, most magángyűjteményben.) V ___________________J 103 elemmé válik. A rendkívül hosszú, s csaknem mindig tölgyfából, de néha gyümölcsfából való bútor a XVII. század elejétől kisebbedik, de mindvégig megtartja a rá jellemző: két oldalán megnagyobbítható, s pótlábakkal alátámasztható félköríves vendéglapját, amelyről később lepkeasztal nevét nyeri. A refectory table mellett itt is találkozunk az Itáliában, Franciaországban megismert, antik példára visszavezethető, láb helyett két tömör oldaldeszkára helyezett szögletes asztalokkal. Padok helyett már nemcsak a magas rangúak használhatnak székeket, a megsokasodott, balluszteres lábú, faragott levéldíszű támla nélküli tabouretek mellett. A magas, egyenes támlájú, faragott és már rakott művű karosszékek Erzsébet korában még egyszerűen szerkesztettek voltak, Jakab idejében azonban már a bonyolultabb technikai megoldásokat is kedvelik: az ún. derbyshir vagy yorkshir szék már forgatható lábbal készül, gazdagon díszített, áttört támlája olykor árkádívet imitál, hajlított falécekből alakított, néha kárpitozás nélküli. Jakab korától megjelenik a több funkciót kielégítő székasztal is: ez egy olyan balluszteres lábú, kerek, csuklós támlával ellátott karosszék, amelynek függőleges háttámlája egy mozdulattal vízszintes tároló asztallappá alakítható. Megjelenik az írószekrény is: magas, fiókos alsó része fölött lehajtható lap szolgál az írásra, s mind kívül mind belül gazdagon díszített. Még monumentálisabbá válik a kétszemélyes ágy: magas oszlopok támasztják alá mennyezetét, fő díszét azonban a drága textíliák képezik. William Harisson 1556. évi leírása alapján az angol enteriőrt ez időben az ezüsttel megrakott cupboardok, a berakott ágyak, selymek, függönyök, kárpitok, asztalterítők jellemzik. Spanyol és németalföldi reneszánsz A spanyol korareneszánsz vagy platareszk stílus az estilo floridóból és az arab mór mudejárból alakult ki a XVI. század első felében. Egyik legfontosabb építészeti emléke a már lombard jellegű sevillai városháza és V. Károly császár granadai Alhambrája. Ez utóbbi kétemeletes négyszögletes épület 1526-tól épült Pedro Machuca tervei alap-87