Vadászi Erzsébet: A bútor története (Budapest, 1987)

Gótikus bútorművészet

л

V___________________________________________________,_________________________________________________

81

J

80. Ácsolt láda; Erdély, XV. század

81. Láda; Nagyszeben környékéről, Rozsondáról, 1400 körül (Budapest, Néprajzi Múzeum)

82. Láda; magyar, 1450—1500 körül (magángyűjtemény)

rokpallókon itt királyfigurákat, a homloklap egymásra kapcsolt köreiben pedig képzeletbeli szárnyas, halfarkú figurákat, ill. ágaskodó állatokat láthatunk.

A Néprajzi Múzeum egy másik ládahomloklapja viszont a kecskeméti Bozsó-gyűjtemény darabjával tart rokonságot: a pilasztereken itt koszorút tartó figurák, a piros-kék körökben pedig pikkelyes állatok fordulnak egymással szembe. Az elválasztó léckeretek körkörös díszei is egyezőek.

A felsorolt ládák festőit feltehetően a Nagyszeben környéki templomokban működő helyi festőmesterek között kell keresnünk, hiszen mind festéstechnikájuk, mind biztos komponálási módjuk hivatásos képíróra vall. Templomi láda vagy hombárláda elnevezésüktől függetlenül, eredetileg, funkciójukat illetően kelengyeládák voltak, amelyek az idők során erdélyi szász templomerődökben hombárládaként maradtak ránk.

A káposztafalvi láda már fűrészelt deszkából készült, ún. asztalosbútor. Sima, magas talapzaton áll. Fő ékessége kulcsvezetős zárszerkezete és négy

69