Vadászi Erzsébet: A bútor története (Budapest, 1987)
A barokk és rokokó
160. Szoba az egykori Delmár-gyűjteményben rányi Vénusz”, Wesselényi Ferencné Széchy Mária, és férje Wesselényi Ferenc ágya az egykori Radvánszky-gyűjteményben. Ezeknek az ágyaknak igazi ékességei korszakunkban is patyolat- vagy selyemalapon selyemfonállal, arany- és ezüstszállal hímzett párnavégei, lepedőszélei, ágyterítői és függönyei lehettek. A tárolóbútorok sorában két láda egymásra helyezéséből vagy a láda felállításából — részben a viselet változásának eredményeképpen is — végleg tért hódít a szekrény. Ez városaink legtöbb asztaloscéhében — mint német területen is — sokszor mesterremek, bizonyságtétele az asztaloslegény mesterré érésének. Az úrvölgyi plébániatemplom festett szekrénye lapított pogácsa alakú lábon áll. Mellső pilasztere előtt erőteljesen csavart oszlopok, ajtóin kicsúcsosodó még füles betétmezők vannak, pártázata dúsan faragott, festett és aranyozott, áttört akantuszinda- és szívmotívummal díszített. Mária Terézia korában már, s főleg Nyugat-Magyarországon a kétajtós szekrények fenyőfa alapon diófa borítással, jávor és paliszander szalagberakással készülnek. A legfranciább bútor, a komód divatját a XVIII. század első felében vesszük át. Ez a típus azonban nálunk visszafogottabb, mértéktartóbb; a rózsafa, szaténfa és egyéb egzotikus faborítást dióval és cseresznyével pótolják, a tűzaranyozott bronzvereteket aranyozott rézfogantyúkkal és kulcslyukpajzsokkal helyettesítik. Az 1730-as évektől Magyarországon is divatba jön az emeletes írószekrény; a komód és az írásra használatos ferde lapú ládika, valamint az ajtó nélküli fiókos kabinet egyesítéséből. Az írószekrény a XVIII. századi belső tereink egyik legfontosabb darabja volt, asztaloscéheinkben a kétajtós szekrény mellett a leggyakoribb mesterremek. Szakirodalmunkban e típus alakulásánál és fejlődésénél bebizonyított a délnémet, augsburgi hatás, feltételezhető Johann Rumpp bútorterveinek ismerete: a felső szekrényrészt gyakran egy ajtó (tabernákulum) köré tervezett fiókok képezik. 143